Nincs vége a Gutenberg-galaxisnak!

Négyszázezren voltak kíváncsiak az idén az ötnapos könyvhét kínálatára. Az ötven-ötven legjobb magyar és külföldi regény listája félmillió szavazó véleménye alapján állt össze. Sok avagy kevés a könyvbarátok száma hazánkban? Szokás ilyenkor megkongatni a vészharangot; az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Angliában - ahol kitalálták A Nagy Könyv-programot - a legjobb százra csak 160 ezer szavazat érkezett.
Az olvasási szokások kétségkívül sokat változtak az elmúlt évtizedekben. A hetvenes években napi negyven perc jutott időnkből az olvasásra, 2000-re ez a szám húsz percre rövidült. Az emberek közötti kulturális távolság is folyamatosan nő. A tendenciát drámaian jelzi a nemzetközi PISA-felmérés: míg a tizenöt éves tanulók szövegértésében a magyar gimnazisták a világelsők között voltak, addig a szakképzősök a rangsor utolsói között kaptak helyet.
Sokan próbálják szembeállítani az olvasást, a könyvkultúrát az internettel. Gereben Ferenc olvasásszociológus másként vélekedik: a világhálóval a Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt ezekkel az új formátumokkal kitágul. Az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett elektronikus könyvtárban a kattintások száma nemegyszer eléri az egymilliót!
Igaz, hogy a felnőttek egyharmada könnyen emészthető lektűrt olvas, de a kutató szerint ez még mindig jobb, mintha ennek megfelelő tévéműsort nézne. Az olvasás ugyanis mindenképp az agyműködést, a fantáziát serkentő tevékenység, és nem szabad kizárni, hogy az ember értékrendje egyszer majd elmozdul a nívósabb irodalom irányába.
Június 11-én estig még voksolhatunk a legjobbnak tartott tizenkét könyvre, amelyek listáját hiba lenne valamiféle országos ízléslenyomatként kezelni. Jó játék ez, ahol tényleg nem a végeredmény, hanem a részvétel biztató: a huszonöt év alattiak szavazata kétszerese az ötvenen túliakénak.