Nők hordozzák, fiúk öröklik

Szervezetünk védekezőrendszere sokkal intelligensebb, mint hinnénk: úgy véd meg bennünket a különféle betegségektől, hogy megkülönbözteti saját sejtjeinket az idegenektől. Képes felismerni azt is, hogy az utóbbiak közül melyek ártalmasak, és igyekszik azokat elpusztítani.

Családi körBalogh Mária2005. 06. 10. péntek2005. 06. 10.
Nők hordozzák, fiúk öröklik

Az immunrendszer a túlzott stressz vagy kimerültség esetén bármelyikünknél gyengülhet, ilyenkor hajlamosabbak vagyunk a megbetegedésekre; jó néhányunknál azonban az ellenálló képesség ki sem fejlődik megfelelően.
- Ötszáz emberből egy veleszületett immunhiányos betegségben szenved. Ennek súlyossága igen eltérő lehet, esetenként csak enyhe tüneteket okoz, máskor meg komoly szövődmények hívják fel a figyelmet az immunhiányos állapotra - tudtuk meg Maródi László professzortól, a Debreceni Egyetem Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszékének vezetőjétől. Kétszázötven újszülött közül egy egészen biztosan a védekezőrendszer valamilyen hiányával látja meg a napvilágot.
Az immunhiányos betegségek meglehetősen sokfélék, a tudomány közel százötven ilyen kórképet ismer. Többségükről ma már tudják, hogy melyik gén hibája okozza - így lehetővé vált az érintett családokban a magzati korban történő genetikai szűrővizsgálat elvégzése. Érdekes, hogy az immunhiányos betegségek egy részében - X-kromoszómához kötötten öröklődő betegségeknél - a nők csak hordozzák a hibás gént, azaz tünetmentesek, ezzel szemben a hibás X-kromoszómát öröklő fiúgyermekekben jelentkeznek a betegség tünetei.
- Figyelmeztető jel a szülő és a gyermekorvos számára, ha a gyermek a társaihoz képest gyakrabban szenved fertőző betegségekben, különösen, ha azok súlyos lefolyásúak, elhúzódóak, a terápiára nem vagy nehezen reagálnak - magyarázza a professzor. - A súlyos, elhúzódó vagy szövődményekkel társuló bárányhimlő (amin szinte mindenki gond nélkül esik át) például arra figyelmeztet, hogy az immunrendszer genetikailag sérült lehet. Érdemes kivizsgálást végezni, ha a gennyes fülgyulladás évente hat-nyolc alkalommal vagy a homlok- és orrmelléküreg-gyulladás három-négyszer fordul elő, vagy egymást követően kétszer jelentkezik tüdőgyulladás. Figyeljünk oda, ha gyakran van szükség antibiotikum-kezelésre, ha a családban már előfordult csecsemőhalál, ha a védőoltásra súlyos reakciók lépnek fel, ha a gyermek súlya és testmagassága nem az életkorának megfelelően növekszik, illetve ha egyéves kora után is gyakran jelentkeznek fekélyek a szájnyálkahártyán. A rizikót növeli, ha a családban már előfordult immunhiányos vagy daganatos megbetegedés.
A legkisebb gyanú esetén érdemes azonnal a háziorvos tanácsát kérni, majd immunológus szakorvoshoz fordulni. Korai felismerésével a betegek eredményesebben kezelhetők, a szövődmények kialakulása megelőzhető.
{p}
Immundeficiencia központ
Hazánkban elsőként Debrecenben jött létre tavaly ősszel a Jeffrey Modell Immundeficiencia Központ, amelynek alapítványa három esztendőn át, évente ötvenezer dollár támogatást nyújt a molekuláris genetikai diagnosztika fejlesztésére. A világon tizennégy, Európában hat ilyen központ működik. Az alapítványt egy amerikai házaspár szervezte immunhiányos betegségben szenvedő, tizenöt éves fiúgyermekük halálát követően. (Az Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék telefonszáma: 06-52/416-841)

A védekezőrendszer rendellenességei
- Veleszületett immunhiány: ebben az esetben az immunrendszer genetikailag sérült, s nem képes ellátni védő funkcióját.
- Autoimmun betegségek: ilyenkor a védekezőrendszer nem tudja megkülönböztetni a saját és az idegen sejteket. A betegre a saját immunrendszere támad.
- Allergia: egy idegen anyag ellen védekezik az immunrendszer, a túlérzékenységi reakció okoz különféle tüneteket.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek