Nők hordozzák, fiúk öröklik

Az immunrendszer a túlzott stressz vagy kimerültség esetén bármelyikünknél gyengülhet, ilyenkor hajlamosabbak vagyunk a megbetegedésekre; jó néhányunknál azonban az ellenálló képesség ki sem fejlődik megfelelően.
- Ötszáz emberből egy veleszületett immunhiányos betegségben szenved. Ennek súlyossága igen eltérő lehet, esetenként csak enyhe tüneteket okoz, máskor meg komoly szövődmények hívják fel a figyelmet az immunhiányos állapotra - tudtuk meg Maródi László professzortól, a Debreceni Egyetem Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszékének vezetőjétől. Kétszázötven újszülött közül egy egészen biztosan a védekezőrendszer valamilyen hiányával látja meg a napvilágot.
Az immunhiányos betegségek meglehetősen sokfélék, a tudomány közel százötven ilyen kórképet ismer. Többségükről ma már tudják, hogy melyik gén hibája okozza - így lehetővé vált az érintett családokban a magzati korban történő genetikai szűrővizsgálat elvégzése. Érdekes, hogy az immunhiányos betegségek egy részében - X-kromoszómához kötötten öröklődő betegségeknél - a nők csak hordozzák a hibás gént, azaz tünetmentesek, ezzel szemben a hibás X-kromoszómát öröklő fiúgyermekekben jelentkeznek a betegség tünetei.
- Figyelmeztető jel a szülő és a gyermekorvos számára, ha a gyermek a társaihoz képest gyakrabban szenved fertőző betegségekben, különösen, ha azok súlyos lefolyásúak, elhúzódóak, a terápiára nem vagy nehezen reagálnak - magyarázza a professzor. - A súlyos, elhúzódó vagy szövődményekkel társuló bárányhimlő (amin szinte mindenki gond nélkül esik át) például arra figyelmeztet, hogy az immunrendszer genetikailag sérült lehet. Érdemes kivizsgálást végezni, ha a gennyes fülgyulladás évente hat-nyolc alkalommal vagy a homlok- és orrmelléküreg-gyulladás három-négyszer fordul elő, vagy egymást követően kétszer jelentkezik tüdőgyulladás. Figyeljünk oda, ha gyakran van szükség antibiotikum-kezelésre, ha a családban már előfordult csecsemőhalál, ha a védőoltásra súlyos reakciók lépnek fel, ha a gyermek súlya és testmagassága nem az életkorának megfelelően növekszik, illetve ha egyéves kora után is gyakran jelentkeznek fekélyek a szájnyálkahártyán. A rizikót növeli, ha a családban már előfordult immunhiányos vagy daganatos megbetegedés.
A legkisebb gyanú esetén érdemes azonnal a háziorvos tanácsát kérni, majd immunológus szakorvoshoz fordulni. Korai felismerésével a betegek eredményesebben kezelhetők, a szövődmények kialakulása megelőzhető.
{p}
Immundeficiencia központ
Hazánkban elsőként Debrecenben jött létre tavaly ősszel a Jeffrey Modell Immundeficiencia Központ, amelynek alapítványa három esztendőn át, évente ötvenezer dollár támogatást nyújt a molekuláris genetikai diagnosztika fejlesztésére. A világon tizennégy, Európában hat ilyen központ működik. Az alapítványt egy amerikai házaspár szervezte immunhiányos betegségben szenvedő, tizenöt éves fiúgyermekük halálát követően. (Az Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék telefonszáma: 06-52/416-841)

A védekezőrendszer rendellenességei
- Veleszületett immunhiány: ebben az esetben az immunrendszer genetikailag sérült, s nem képes ellátni védő funkcióját.
- Autoimmun betegségek: ilyenkor a védekezőrendszer nem tudja megkülönböztetni a saját és az idegen sejteket. A betegre a saját immunrendszere támad.
- Allergia: egy idegen anyag ellen védekezik az immunrendszer, a túlérzékenységi reakció okoz különféle tüneteket.