Mit ér a legszínesebb szürkeállomány?

Kiugróan magas intelligenciájú szülők valószínűleg kevésbé intelligens gyermekeket nemzenek a "visszatérés az átlaghoz" genetikai szabály szerint. A férfiak között sokkal több a szélsőség, vagyis a zseniális tehetség és a szellemileg elmaradott, míg a nők inkább az átlagot erősítik.
Alfred Binet még nem tudhatta száz évvel ezelőtt, milyen versengést fog elindítani az első intelligenciateszt összeállításával, s mennyi, a fentiekhez hasonló megállapításhoz vezet. Ő eredetileg gyermekek értelmi szintjének méréséhez készített harminc feladatból álló tesztet - az azóta továbbfejlesztett módszer azonban mára inkább a felnőttek problémamegoldó képességének fokmérőjévé vált.
Mire is jó a magas intelligencia? Egy intelligens ember hatékonyabban oldja meg a problémákat, hamarabb ismeri fel a helyzeteket és gyorsabban dönt. Így több ideje marad más hasznos dolgokra, ezáltal eredményesebb lehet az életben. Persze az, hogy ki mit tekint sikernek, miként használja a szürkeállományát és mire viszi vele - egyénenként változó. Ezért is kell különbséget tennünk az intelligens és a művelt jelzők használatakor! Az intelligencia öröklött képesség, míg a műveltség tanulás útján szerzett tudás. Kétségkívül a két tulajdonság gyakran együtt jár, de mégsem azonos. Az intelligens emberek általában műveltek, mert nagyobb az információfeldolgozási kapacitásuk, gyorsabb gondolkodásuk miatt "éheznek" az újabb kihívásokra (a kettő szerencsés ötvözete az okos). A műveltek intelligenciája viszont nem feltétlenül magas. Az intelligenciaszint jellemzésére az intelligenciahányados (intelligenciakvóciens, röviden IQ) használatos. Az IQ a mentális (értelmi, észbeli) kor és a valós életkor százalékban kifejezett hányadosa. Képletbe foglalva: (mentális kor / életkor) x 100. Eszerint egy négyéves gyermeknek, aki egy átlagos hatéves szintjén teljesít szellemi feladatokban (ír, olvas, számol stb.), 150-es az IQ-ja. Egy negyvenéves felnőttről ugyanakkor nyilván nem jelenthetjük ki, hogy szellemileg egy átlagos hatvanas szintjén áll - vagyis a képlet csak gyermekekre alkalmazható, a felnőttek problémamegoldó képességét speciális tesztekkel mérik. A népesség mintegy kétharmada az átlagos, 100 körüli intelligenciahányadossal bír. A 140-es érték előtt elismerően fejet hajthatunk! Jó ideig gondot jelentett annak meghatározása, hogy milyen jellegű problémák megoldása hozható összefüggésbe az intelligenciával. Vannak, akik csak a racionális, logikai problémamegoldó képességet sorolják ide, míg mások például a "hogyan ugorjunk le egy műugrótoronyból tripla szaltóval úgy, hogy talpra érkezzünk?" kérdések megválaszolását is. Az általánosan használt IQ-tesztek az intelligencia hét faktora (logikai-racionális, téri, nyelvi, zenei, mozgásos, személyközi és személyen belüli) közül legfeljebb az első három némelyikét mérik.
{p}
Az intelligencia az egyik legstabilabb személyiségvonásunk. Nem változik az öregedéssel, annak ellenére sem, hogy abszolút értékben értelmi képességeink harmincéves kor után szüntelenül romlanak. Az IQ-tesztek ugyanis tekintetbe veszik az életkor hatását a gondolkodás sebességére. Tanulhatunk egy életen át, hogy okossá és műveltté váljuk - zseniket azonban nem lehet tervezni, ez nem IQ kérdése. A kivételes adottságok nagyrészt az öröklődés szeszélyes játékának következményei, ám ezek képességgé válása már a család és a környezet kezében van. Gondoljunk csak bele: ha Bartók nem kap lehetőséget a hangszerek megismerésére, ha Csontváry nem sajátítja el a festés mesterségét, avagy József Attila nem tanul meg írni...

Szuper IQ
Einstein intelligenciahányadosa 172 volt.
Stephen Hawking brit asztrofizikus, aki tolókocsiból elemezte a világ keletkezését, 170-es IQ-val bír.
Bill Gates, a Microsoft-zseni rendkívüli agyával és 160-as IQ-jával a világ leggazdagabb embere.
Sharon Stone amerikai színésznő szexuális kisugárzása 154-es IQ-val párosul.
Sylvester Stallone nemcsak izomember - az IQ-ja 140, miközben gyermekkorában tizenkét iskolából tanácsolták el.
Jodie Foster színésznő borotvaéles agyú: kitűnt a híres Yale Egyetem vizsgáin, és 28 évesen már két Oscar-díjjal meg 140-es IQ-val büszkélkedhetett.

Zsenikeresőben
Fogas kérdés a kivételes tehetség felismerése! Elég csak néhány megdöbbentő példára utalni: Einstein csak négyéves korában tanult meg beszélni, és iskolai pályafutása alatt értelmileg visszamaradottnak tartották. Edisont a szülei és tanárai egyaránt értelmileg fogyatékosnak nyilvánították, és kisegítőbe járatták. A Nobel-díj Bizottságnak fejtörést okozott, hogy Röntgen megbukott az érettségin, így sosem kapott végbizonyítványt. Az iskolai osztályzat és az IQ tehát önmagában nem alkalmas a zseni felismerésére. Amerikai kreativitáskutatók a tudósok IQ-ját vizsgálva a közelmúltban arra jutottak, hogy a zseniális felvillanásoknak nem döntő kelléke a nagyon magas intelligencia. Szerintük 140 (!) fölött kezdődik a véletlen birodalma. A kreatív személyek agyában szabadabban kombinálódnak a gondolatok, szokatlan asszociációkat hívnak életre, még ha nincs is értelmük. Agyukban nagyobb káosz van, mint átlagos társaikéban, ezért is hasonlítanak a skizofrénekhez.
Szerintük a tudós különleges emberfajta: sokszor arrogáns, ellenséges, önbizalomban túltengő és szétszórt. A talentum ugyanakkor jó néhányszor együtt jár az önkontroll hiányával, ami a tehetség elpazarlásához vezethet.
{p}
Magyar Mensa
Több mint százezer tagja van a világ mintegy száz országában a Mensa nemzetközi egyesületnek, amely a magas intelligenciájú embereket fogja össze, nemükre, korukra és származásukra való tekintet nélkül. Egyetlen tagsági kritérium: az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése a teszt során. Mekkora is ez a szám? A Föld vizének ekkora hányada fordul elő jég formájában, vagy az 1918-as influenza az emberiség ekkora részét vitte el.
A mensa latin szó asztalt jelent; az alapítók koncepciója értelmében az intelligens embereket kerek asztalhoz kell ültetni, hogy képességüket együttesen használva szolgálják az emberiség javát. Magyar szervezete, a Mensa HungarIQa jelmondata: A legszínesebb szürkeállomány.
Hazánk legokosabbjai a mensások? Nem feltétlenül, mindenesetre a legmagasabb IQ-val rendelkezők. Van köztük tanár és lovász, hivatalnok és ellenőr egyaránt - ami összeköti őket: ha egy problémával szembesülnek, gyorsabban és hatékonyabban oldják meg, mint az emberiség 98 százaléka.

IQ-versengés
- Bár abban szinte minden tudós egyetért, hogy a különböző emberi fajok között eltérés figyelhető meg az intelligencia terén, abban megoszlanak a vélemények, hogy ez a gének vagy a környezet hatása. Egy amerikai pszichológiai szakfolyóirat szerint a feketék alapvetően gyengébb szellemi képességűek, éspedig genetikusan. Méréseik eredménye: a fekete bőrűek IQ-ja átlagosan 85 és 90 között mozog, szemben a fehérek 100 körüli értékével.
- Egy kanadai tudós, Louis Lefebvre kidolgozott egy módszert a madarak intelligenciájának mérésére. Ez alapján a varjak és a szajkók a szárnyasok elmebajnokai, utánuk következnek a sólymok, de jól teljesítettek más ragadozók, valamint a gémek és a harkályok is. Meglepő, hogy a papagájok - viszonylag nagyméretű agyuk ellenére - meglehetősen lemaradtak a versenyben. Hihetetlen megfigyeléseket tettek a kutatás során: a Zimbabwében dúló szabadságharc idején a keselyűk a szöges drótkerítésen üldögéltek, arra várva, hogy az óvatlan gazellák rátévedjenek az aknamezőkre...
- Nagyobb agyba több ész fér - állítja Michael A. McDaniel. A virginiai kutató pszichológus szerint az agytérfogat és az intellektus közötti összefüggés azért csak most tisztázódhatott, mert régen csak a fejtérfogat mérésével következtettek az agy méretére, míg a napjainkban alkalmazott MRI lehetővé teszi az agytérfogat pontos kiszámítását. Az agy nagyságának kutatása zsákutcába is vezethet - figyelmeztet Czeizel Endre genetikus. A férfiak agyának átlagsúlya 1360-1400 gramm. Ismerünk rekordokat kivételes tehetségű embereknél mindkét irányba: a matematikus Gaussé 1492, a költő Schilleré 1580, míg a filozófus Kanté 1600 grammot nyomott, a természettudós Leibnizé "csak" 1257 vagy Bunsené 1295 grammot. Ugyanakkor meglepő felfedezésekre is jutottak: a legnagyobb agyakat bizonyos értelmi fogyatékos emberekben találtak.