Támadó lódarazsak

Szinte kivédhetetlenek! Csípést okozhat ugyanis szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók, hangya, kullancs és medúza egyaránt. És a viselkedésük is sokféle. A méhek, poszméhek akkor csípnek, ha izgatottak, mérgük tavasszal a legerősebb. A méhek a csípéshez a potrohuk végén található, méregzsákkal rendelkező fullánkjukat használják. A támadás során ez a testrész kiszakad a méh testéből, a rovar emiatt elpusztul. Éppen ezért a méh csak védekezésből, végveszélyben támad. Ilyen lehet, ha veszélyben érzi otthonát, táplálékát, életét (például rálépünk).
A darazsak és a lódarázs fullánkja nem marad a bőrben, ezért többször is szúrhatnak. Ezek a rovarok gyakran agresszívek, akkor is támadnak, ha nem izgatottak, különösen késő nyáron és ősszel. Mérgük kémiailag aktívabb vegyületeket tartalmaz, ezért az allergiás reakciók súlyosabbak, különösen a lódarázs esetében, ahol a méreg mennyisége is nagyobb.
Nagyon fontos elkülöníteni, mi számít a csípésre adott normális reakciónak és mi allergiának, ugyanis a különbség ismerete megelőzheti a felesleges aggódást - figyelmeztet dr. Pálffy Márta allergológus, a Budai Allergiaközpont munkatársa. A normális reakció lehet helyi viszketés, fájdalom és vörös duzzanat a csípés helye körül. Bár ijesztőnek tűnik, de nem kell megijedni, ha a bokán történő csípés esetén beduzzad az egész láb - ez sem feltétlenül kóros.
Csípésallergia esetén az első alkalommal még nem alakul ki a túlérzékenységi reakció, az ellenanyag termelődéséhez a szervezetnek többször kell találkoznia az allergénnel. Enyhe esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel, súlyosabbkor a bőrtüneteket más szervrendszerek - keringés, vese, emésztő-, ideg-, légzőrendszer - válasza is kíséri. Így szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki (ezen tünetegyüttest anafilaxiának nevezzük).
{p}
Kialakulása akár pár perc alatt is megtörténhet, bár néha órákat is igénybe vehet. Ha egy napon belül nem kezdődik el, akkor már azután sem kell tartani a jelentkezésétől. Noha ez a súlyos allergiás reakció nem gyakori, tíz percen belül szívleálláshoz, eszméletvesztéshez vezethet, így legsúlyosabb formában a csípés hatása akár halálos is lehet.
Az allergia kimutatása a vérből való ellenanyagszint meghatározásával történik, amit allergológus szakorvos végezhet. A kivizsgálás azért nagyon fontos, mert valódi allergia esetén a beteg folyamatos életveszélyben van, tehát attól kezdve mindig legyen nála adrenalininjekció.
Hatékony hosszú távú kezelési mód az immunterápia, amely 97 százalékban képes megelőzni csípéskor a súlyos allergiás tünetek kialakulását. Az injekciókúra során az allergént befecskendezik a bőr alá fokozatosan emelkedő dózisban. A kezelés nem veszélytelen, ugyanis súlyos allergiás reakció léphet fel, ezért csak fekvőbeteg-intézményben javasolt.

Mit kell tennünk rovarcsípéskor?
A csípés után annak helyén marad a kampós fullánk a mérget tartalmazó hólyaggal - ajánlatos a fullánk mielőbbi eltávolítása, mert az még tíz percen át mérget juttat a bőrbe.
A legjobb módszer a körömmel való kikaparás; nem szabad azonban rányomni a fullánkra, mert az csak fokozza a méreganyag kiszabadulását a zacskójából.
A fertőtlenítés történhet például jódoldattal, de érdemes hűsítő krémet használni, száraz, steril kötéssel. Ha duzzanat jelentkezik, jéggel, hideg borogatással hűsítsük.
Mindig tartsuk készenlétben az allergiagyógyszereket, illetve az antihisztamin- és kalcium-pezsgőtablettát.
A rovarcsípés okozta allergiás tünetek észlelésekor azonnal kérjünk orvosi segítséget vagy hívjunk mentőt.