Szárnyaló halál

A szellemet egyre nehezebb a palackban tartani, mind több helyről kapunk hírt a kór pusztításáról. Többnyire Délkelet-Ázsiában szedi az áldozatait, többnyire a madarak között. Elég, ha egy telepen egy is elpusztul, az ember sok kilométeres körzetben valamennyit kiirtja - hogy védje saját magát. Néhány állatgondozó így sem tudta elkerülni a fertőzést. Akik pedig elkapták, azok közül minden második belehalt.
A nyár elején a kór átterjedt Oroszországba is, s alig három hét múlva megjelent annak európai részén. Terjedését ugyan meggátolták, ám a napokban Finnország partjainál találtak elhullt sirályokat, tetemükben a gyilkos kórokozóval.
A madárinfluenza pusztítását persze a kutatók sem ölbe tett kézzel figyelik, a vírus elleni védőoltás kidolgozásán számos laboratórium dolgozik, s nem is rossz eredménnyel. A sikeres állatkísérleteken már túl vannak, ezekben a hetekben próbálják ki az emberen is, éppen Magyarországon. Ha ez is eredményesnek bizonyul, elmondhatjuk, hogy létezik oltóanyag a rettegett kór ellen. Pontosabban: elmondhatjuk, hogy a mostani kór elleni gyógyszert ismerjük - azét, amely állatról tud emberre terjedni, ám emberről emberre nem.
A járvány akkor fog kitörni, amikor olyasvalaki kapja meg a madárinfluenza vírusát, aki hagyományos influenzában is szenved. A két vírustörzs közösen már olyan változatot képes létrehozni, amely emberről emberre is terjed. Ekkor kezdődik a versenyfutás az életekért. Minden attól függ, hogy mennyi időn belül sikerül kikísérletezni az új változat elleni szérumot. Erre e legbizakodóbb számítások szerint is néhány hétre van szüksége a kutatóknak. Ennyi idő alatt pedig a vírus nagy területen terjedhet el és szedhet áldozatokat. A világnak azon a részén, amelyiken kitör, vélhetően sokan halnak majd meg, ám a többi része időt nyer, s a védőoltásoknak, valamint az óvintézkedéseknek köszönhetően megmenekülhet. Ha tavasszal, vagyis az influenzás időszak vége felé tör ki a járvány, s a világ másik felén, akkor Európa fellélegezhet, ha viszont ősszel, s hozzánk közel, akkor nekünk kell sok áldozattal számolnunk.
{p}
Bezárják az óvodákat, iskolákat, a gyerekek az idejüket a négy fal között töltik. A színházi előadások elmaradnak, a mozikban nem vetítenek filmeket, a sportrendezvényeket nem tartják meg, az éttermek bezárnak. A közlekedést a legszükségesebbekre korlátozzák, a társas utazásokat lemondják. Az utcákon a forgalom elapad, lehetőleg mindenki otthon tartózkodik, vásárolni is csak egyvalaki jár családonként. A termelés a minimálisra csökken, mivel csak azok dolgoznak, akiknek a tevékenységére feltétlenül szükség van. S mindez esetleg hónapokon keresztül tart.
A vázolt látomás nem valamelyik film forgatókönyvírójának agyszüleménye, hanem annak a válságtervnek a része, amely akkor lép életbe, ha netán kitör a madárinfluenza-járvány - tudtuk meg az országos tiszti főorvos helyettesétől, Molnár Kornéliától.
A válságterv tehát készen áll, a kérdés csak az, hogy mikor kell életbe léptetni. Az időpontot senki sem ismeri, ám egyre több szakember számol vele, hogy még ezen a télen rákényszerülhetünk. A madárinfluenzát okozó vírust már a nyolcvanas években ismerték, ám eddig, bárhol szedte az áldozatait a szárnyasok között, az állatállomány kiirtásával sikerült megakadályozni a terjedését. Két évvel ezelőtt azonban a vírus H5N1 változata Délkelet-Ázsiában kiszabadult az ember ellenőrzése alól, s ebben vélhetően szerepe van a vándormadaraknak is. Egy hónapja terjedt át Oroszországra, azóta pedig már Európában szedi áldozatait - egyelőre csak a madarak között.
A vírus azonban az emberre is veszélyes, és a megbetegedetteknek - elsősorban állatgondozóknak - csaknem a fele bele is hal a fertőzésbe. Járványnak mindennek ellenére nem minősül, a vírus ugyanis emberről emberre képtelen terjedni.
Egyelőre. Ha viszont olyasvalaki fogja elkapni a madárinfluenza vírusát, aki egyébként is influenzás, kialakulhat olyan vírustörzs, amely már erre is képes.
Akkor pedig kitör a világjárvány.
{p}
Mindezt persze a WHO - az ENSZ egészségügyre szakosodott szervezete - sem figyeli tétlenül: mihelyt megjelenik az új vírus, azonnal kifejlesztik a védőoltást is. Azért nem előbb, mert nem lehet előre tudni, hogy pontosan milyen is lesz a kórokozó felépítése. Amikor viszont rendelkezésre állnak majd ezek az adatok is, akkor akár két héten belül az asztalra tehetik az új oltóanyagot, s azonnal megkezdődhet a tömeges gyártása.
A tömeges halált okozó influenzajárvány nem rendkívüli esemény az emberiség történetében, pandémia (világjárvány) évszázadonként kétszer-háromszor végigsöpör a Földön. Legutóbb 1968-ban volt rá példa, amikor a hongkongi vírus szedte az áldozatait (hazánkban ötezret).
Ennél is pusztítóbb volt az első világháború után végigsöprő spanyol eredetű influenza, amelyet akkoriban náthának neveztek. A halottak számáról eltérőek az adatok, az azonban bizonyos, hogy több áldozatot szedett, mint az öt éven keresztül tomboló világégés. Egyes becslések szerint húszmilliónyian haltak bele, számos szakember negyven-ötvenmillió halottat említ.
A számítások szerint hasonló számú áldozatot fog szedni a madárinfluenza is. Hogy ebből mennyi jut hazánkra, azt becsülni sem lehet. Legfőképpen azon múlik, hogy hol tör ki a járvány, Európában-e vagy a Távol-Keleten, az influenzás időszak kezdetén vagy már a vége felé. Mindez azért fontos, mert ettől függ, hogy az oltóanyag már a járvány ideérkezése előtt rendelkezésünkre áll-e majd, vagy csak a kitörése után.
Akárhogy alakul a helyzet, a járványt mi sem tudjuk elkerülni. Amint kitör, a kórházakból hazaküldik a betegeket, s csak azok maradhatnak, akiknek életmentő beavatkozásra lesz szükségük. A többi kórházi férőhelyre az influenzában, illetve a szövődményeikben - tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás - megbetegedetteknek lesz szükségük. A legveszélyeztetettebbek a gyerekek és az idősek, valamint azok, akiknek az immunrendszerén egyébként is folyamatosan nagy a terhelés, például a dohányosok.
A válságtervet tehát már kidolgozták - hazánkban egyébként Európában harmadikként -, s amit szükséges, már végre is hajtottak belőle. Egyebek között felkészítették azokat a pszichológusokat, akiknek a halálesetek miatti traumák által növekszik meg a feladatuk. Nemcsak a hozzátartozókban kell majd a lelket tartaniuk, hanem az orvosokban is, akiknek a keze alatt az átlagosnál sokkal több beteg szenved ki majd.
{p}
Irtóhadjárat
Sikerült gátat vetni a vírus terjedésének Oroszországban, legalábbis erre utal, hogy a negyven körbezárt település közül tizenkettő zárlatát feloldották. Ennek azonban a vadmadarak és a házi szárnyasok kíméletlen lemészárlása volt az ára. Orosz természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a madarak válogatás nélküli irtása olyan ritka fajok teljes kipusztulásához vezethet, mint a bütykös és a márványos réce.
Hálót vetnek rájuk. Hollandiában a szabadban élő baromfikat a ketrecek fölé erősített hálókkal próbálják megóvni az esetleg influenzával fertőzött vándormadarakkal való kapcsolattól. Bár a csaknem százmilliós állomány nagy részét eddig is fedett helyen tartották, ötmillió csirke, kacsa, liba és pulyka még mindig a szabad ég alatt növekedhetett. Hasonló intézkedés bevezetésére készül Belgium és Franciaország.

Kórokozó-hordozók
A kacsákat nem betegíti meg a madárinfluenza vírusa. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is fertőződnek meg a kórokozó által. Kísérletképpen a kutatók fertőzött és egészséges kacsákat zártak össze. Rövid időn belül az egészséges szárnyasok is fertőzöttekké váltak, ám a betegség tünetei rajtuk sem voltak felfedezhetők. A kacsák tehát különösen veszélyes kórokozó-hordozók lehetnek, hiszen anélkül fertőznek, hogy ennek bármilyen jelét észre lehetne venni - szemben a csirkékkel, amelyeket kókadtságuk azonnal elárul.

Felfújható hullaházak
Részletes tervet dolgozott ki a brit kormány a járvány esetére. Mindenekelőtt azt szeretnék megakadályozni, hogy fertőzött személy a szigetekre érkezzen, ezért járvány esetén az utasokat már a saját hazájukban ellenőrzik. Ha valaki átjutna a szűrőn, s kiderül róla, hogy mégis fertőzött, akkor magában a szigetországban különítenék el. Ha pedig ily módon sem lehetne útját állni a járvány terjedésének, akár teljes városok kiürítésére is készen állnak. A szakértők természetesen nemcsak elkülönítéssel igyekeznek majd megakadályozni a járvány továbbterjedését, hanem védőoltásokkal is. Ha a lakosságnak legalább a felét-háromnegyedét sikerülne beoltaniuk, akkor is legkevesebb 250 ezer halottal számolnak Nagy-Britanniában. Ilyen nagyszámú holttestet nem tudnának befogadni a brit temetkezési cégek, ezért a kormány felfújható hullaházakat rendelt.