Bunda a panelházra

Hazánkban a több mint ötszázezer panellakásban több millióan élnek. Alaposan ráfér már a felújítás a harminc-negyven éves, házgyári technológiával felhúzott ingatlanokra, ezt jelzik a beázó lapos tetők, penészedő mennyezetek, tönkrement kazánok. A panelprogram keretében állami támogatással hozhatják rendbe az elaggott építményeket, ám kérdés, jut-e elég pénz az évtizedekre szóló feladatra.

Családi körCsászár Jenő2005. 11. 11. péntek2005. 11. 11.
Bunda a panelházra

Nyíregyháza, Pécs, Győr, Székesfehérvár és Szekszárd jár az élen a lakótelepi házak korszerűsítésében, de lassanként más vidéki települések is élnek a lehetőséggel. Egerben például a lakások egyharmada (8700 otthon) épült úgynevezett iparosított módszerrel, legalább tíz évbe telik, mire a munka végére érnek - tudtuk meg Katonáné Vendrei Máriától, a polgármesteri hivatal beruházási csoportvezetőjétől. Az idei egri költségvetésből 340 millió forintot szántak a panelgondok orvoslására. Tavaly hat, idén tíz épület korszerűsítésére futotta, többnyire a homlokzatok hőszigetelését oldották meg a támogatás segítségével.
Az önkormányzat sorra megkereste a társasházak közös képviselőit, s tájékoztatta őket e programról. A lakóközösségek pályázatot nyújthatnak be a hivatalhoz, majd a település állami támogatásért folyamodik. Ha sikerrel jár, a korszerűsítés költségeinek harmadát - lakásonként legfeljebb négyszázezer forintot - a központi költségvetés állja, másik harmadát a város. A lakástulajdonosoknak a kiadások maradék egyharmadát kell előteremteniük, ehhez nyújt segítséget a panellakóknak létrehozott hitelprogram. Ilyen esetben a közös költségeket emelik meg a kölcsön törlesztőrészletével.
A panelházak egyik gyenge pontja a szigetelés. Nemcsak az évtizedekkel ezelőtt elkövetett technológiai pontatlanságok (például a panelek rossz illesztése) nehezítik a mai lakók életét. A gondokat tetézi, hogy a hatvanas-hetvenes években még alig léteztek, illetve igen lazák voltak a szigetelési szabványok - avat be a szakma rejtelmeibe Kormos Gyula szakmérnök. Lakástulajdonosként és szakértőként számos házgyári építmény modernizálását követte végig. Leggyakrabban a magas fűtésszámlák miatt szánják rá magukat a lakók, hogy belevágjanak a munkálatokba. Az ő házukban - egy negyvenéves belvárosi betonépületben - családonként kétszázezer forintot kóstált a munkálatok költsége, s ehhez járul később a kazán cseréje.
Mikor halaszthatatlan a korszerűsítés? Számos esetben az elöregedett házgyári elemek közül egyszerűen kipereg a szigetelőanyag, a lakásokban úgynevezett hőhidak képződnek, amit a foltos, penészes fal jelez. Megesik, hogy az ablakok mellett besüvít a szél, a lapostetőről becsorog az eső. Ilyenkor nemigen kínálkozik más mód, mint kívülről jó néhány centiméteres hőszigetelő "bundát" rakni az épületre. Érdemes egyúttal a tetőt megóvni a víztől. Ha már a homlokzathoz nyúlnak, mindez azzal a haszonnal is járhat, hogy az építész szabadon engedheti fantáziáját, s változatos falsíkokkal, színekkel bonthatja meg a blokkházak egyhangúságát.
Jó szigeteléssel eleve húsz-ötven százaléknyit takaríthatunk meg a fűtési költségekből. A panellakók többnyire rádöbbennek, hogy az egész fűtési rendszert érdemes korszerűsíteni. Gyakran az ablakok cseréjét sem ússzák meg, emellett a villanyvezetékek meg a liftek is elavultak.

Változások januártól
A takarékosságot szolgálja a jövő év elején életbe lépő új, szigorúbb hőszigetelő szabvány, mely meghatározza, hogy egy új építésű vagy frissen felújított ingatlan maximum mennyi energiát fogyaszthat. Természetesen nemcsak a szigetelést, hanem a fűtést, a melegvízellátást és a világítást is megvizsgálják. Mindez az ugyancsak januártól kötelező úgynevezett energiapasszussal együtt - amely azt igazolja, hogy a lakás megfelel-e a szabványnak - azt eredményezheti, hogy értékesebbek és kapósabbak lesznek azok a lakások, amelyek rezsiköltségei ilyenformán eleve kisebbek.

Ezek is érdekelhetnek