Testi-lelki kapaszkodó

Mindenkinek az a jó, ha minél tovább maradhat saját lakásában az idős vagy fogyatékkal élő ember. Sok községben azonban nincs családsegítő, aki például úszni vinné az autista kisfiút vagy kivizsgálásra a mozgássérültet. A noszvaji támogatószolgálat szolgálatosai a falvakban élőkhöz is bekopogtatnak.

Családi körCsászár Jenő2005. 11. 25. péntek2005. 11. 25.
Testi-lelki kapaszkodó

Átalakulóban vannak a szociális ellátások: a bentlakásos intézmények mellett egyre fontosabbak lesznek a segítőközpontok, melyeknek munkatársai saját környezetükben keresik fel a rászorulókat. A szolgáltatást támogatja az állam, ám sokan nem tudnak e lehetőségről.
- A kisebb településeken még mindig szégyellik a családok, ha fogyatékost ápolnak. A legszívesebben elrejtenék a világ szeme elől. Akadnak, akik bezárkóznak keserűségükben, és el sem merik hinni, hogy számíthatnak valakire. Aki például egyedülálló anyaként marad magára sérült gyermekével, az nemigen lát kiutat az élethelyzetéből - mondja Petrovics Edina.
A noszvaji Medicinliget támogatószolgálat vezetőjével megesett például, hogy egy testvérpárhoz kopogtatott be. Az egyik hölgy mozgássérült, ő gondozza értelmi fogyatékos nővérét. Olyannyira elszigetelődtek már, hogy ajtót sem mertek nyitni. Az idősek otthonát is működtető noszvaji alapítvány munkatársai Eger és a tucatnyi környékbeli falu rászorulóit látogatják. Információval látják el őket, például arról, milyen segélyre, támogatásra jogosultak, vagy hogy hol találnak védőmunkahelyet a sérült családtagnak. Mivel szállítószolgálatuk is van, ha kell, autóval viszik orvoshoz vagy rokonlátogatásra azokat, akiknek bajos a tömegközlekedés. Egy kerekes székes kisfiút például korábban méregdrága taxival hordott fel a fővárosi kórházba bottal járó, rokkantnyugdíjas édesanyja. A hivatásos segítők - az állami normatíva jóvoltából - olcsóbban vállalták az utaztatást, ráadásul a nővérek lelkileg is felkészítették a gerincműtétre a gyermeket. Az anyuka persze hálás volt, s mindjárt oldódott a kezdeti bizalmatlansága.
- Van két teljes órám? Mit kezdjek vele? - gyakran így kérdez vissza az a szülő, aki hosszú évek óta magára hagyatva ápolja beteg csemetéjét. Még annyi időre sem tud elszakadni otthonról, amíg a hivatalos ügyeit elintézi, mert nincs, aki vigyázzon a gyerekre. A házi segítségnyújtást ilyen esetekben is igénybe vehetik, sőt még akkor is, ha hétvégén néhány órás szabad időre vágynak. Sokszor ugyanis nem a sérült ember, hanem a hozzátartozója szorul egy kis támogatásra, hiszen ilyenkor az ő válláról veszik le a terhet.
{p}
Az egyedül élő idősek ugyancsak számíthatnak a házi segítségre. Számukra nyugdíjukhoz mérten állapítják meg az óradíjat, s így sok esetben ingyenes a szolgáltatás. A szakképzett nővérek meglátogatják az ágyhoz kötött betegeket, ápolják őket vagy éppen megmossák a hajukat. Számíthatnak a szolgálatra azok is, akik már nem jutnak el bevásárolni, kiváltani a gyógyszerüket vagy nehezükre esik a nagytakarítás. A szépkorúak lelkének sem mindegy, akad-e, aki rájuk nyissa az ajtót, s megkérdezze, hogy érzik magukat.
Egerben és környékén mintegy kétszázötvenen várnak rá, hogy bekerüljenek az idősek otthonába - tudtuk meg a város polgármesterétől, Nagy Imrétől. A közelmúltban a kistérségi programból 64 millió forintot költöttek szociális célra, ebből hozták létre a krízisbe került családok nemrégiben átadott átmeneti otthonát. A szépkorúak számára egyre több a magánintézmény, ám a férőhely még így is kevés, sokan évekig kénytelenek "sorban állni". A házi segítő szolgálatok működését az állam is szorgalmazza, mivel kevesebb költséggel jár, ha az önellátásra képes nyugdíjasok saját, megszokott környezetükben maradhatnak. Azoknak a bentlakásos otthonokban élő nyugdíjasoknak, akik nem szorulnak ápolásra, csak a korábbi normatíva felét biztosítja a költségvetés.

Élet a Medicinligetben
A Medicinliget házában huszonkét szépkorú él. Őshonos háziállatokat gondozhatnak, kertészkedhetnek, megkóstolhatják a kemencében sült étkeket, ráadásul társaságra lelhetnek. A lakók legtöbbje a környékből költözött ide, így könnyen ápolhatja rokoni kapcsolatait. Akad olyan öregúr is, aki több mint fél évszázad után nemrégiben települt haza Ausztráliából. Szobája falát vitéz főkapitányi oklevele díszíti, és mikor elmerül a világháborús hadi események felidézésében, már nem is vágyik vissza a kenguruk földjére.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek