Jogi esetek

Egy férfi családjával a bevásárlóközpontba ment, alaposan megrakta kocsiját áruval, majd a pénztárhoz járult. Miután sikeresen kiegyenlítette a számlát, a bevásárlókocsit áttolta a biztonsági kapun. Az hangjelzést adott le, és a családot másodperceken belül négy őr fogta körül, akik udvariasan megkérték az apát, hogy fáradjon velük. A férfi tiltakozott, hogy ő nem lopott el semmit, majd arra kérte az őröket, hogy vizsgálják át a helyszínen, ne kísérjék félre, mint egy bűnözőt. A biztonságiak végül egy kis helyiségben egy óráig ellenőrizgették, hogy a kosárban szereplő árucikkek közül mindegyik szerepel-e a blokkon. Időközben a fagyasztott húsáru kiolvadt, a család elkenődve téblábolt. Az eljárás végén az őrök megállapították: hibásan jelzett a riasztó, vagy a kasszánál nem sikerült hatástalanítani valamelyik címkét. Bocsánatot kértek a családtól, jegyzőkönyvet vettek fel, aláíratták az apukával, hogy az eljárás ellen nem emel kifogást, és búcsút intettek nekik.
A férfi olyan felháborítónak tartotta az esetet, hogy beperelte a bevásárlóközpontot. Kérte, hogy térítsék meg a kiolvadt fagyasztott áru értékét, ami összesen kétezer forintra rúgott, illetve tegyék közzé a helyi napilapban, hogy tévesen ellenőrizték. Ezért, vagyis a jó hírnevének sérelméért kért még tízezer forint nem vagyoni kártérítést. Ebből is látható, hogy tényleg inkább a felháborodás, mint a nyerészkedés vágya hajtotta. A szupermarket azzal érvelt, hogy a biztonsági őrök nem sértegették, nem nevezték tolvajnak az apát, végig udvariasak voltak vele - egyszerűen eleget tettek a kötelességüknek. A kettős ellenőrzési rendszer lényege, hogy a gép jelez, de a végső szót a biztonsági őrök mondják ki, erre törvény adta joguk is van. A férfi viszont azzal érvelt, hogy ellenőrizhették volna a helyszínen is, így a közelben lődörgő többi vásárló is tudomást szerezhetett volna arról, hogy ok nélkül gyanúsították.
Az elsőfokú bíróság az apának adott igazat. A bíró úgy vélte, hogy a szupermarket biztonsági őrei nem követtek el hibát, ámde az áruház hibázott: rosszul működött a biztonsági kapu, és a téves riasztás miatt valóban sérült a vásárló jó hírneve. Ez a sérelem azonban bőven jóvátehető nyilvános bocsánatkéréssel: egy fél méterszer fél méteres táblával, amelyet több napon keresztül kell a bejárati ajtókon kifüggesztve tartani, és amelyen az áll, hogy ezen és ezen a napon megsértettük X. Y. vásárlónk jó hírnevét azzal, hogy csomagját téves riasztás miatt ellenőriztük. A bíróság emellett eltiltotta az áruházat a hasonló jogsértéstől - vagyis felszólította az elektronikus berendezést, hogy többször ne merészeljen tévedni.
A másodfokú bíróság ezt az ítéletet felülbírálta, azon az elven, hogy amint "a virágnak megtiltani nem lehet", úgy az elektronikának is engedtessék meg a tévedés. A jó hírnév sérelme - szerintük - elsősorban valótlan tény állításával valósulhat meg, de nem olyan cselekménnyel, amire jogszabály feljogosít. Ha a biztonsági őrök tolvajnak nevezték, vagy más módon megalázták volna az apukát, akkor lehetne őket nyilvános bocsánatkérésre kötelezni: de jelen esetben nem. A két bíróság csak egyvalamiben értett egyet: a kiolvadt húsok ára jár a felperesnek.