Tűzoltó legyek, vagy katona?

Mielőtt morgolódásba fognánk az évenkénti felvételi változások miatt, nézzük az okát! Európa első egyeteme alapításának kilencszázadik évfordulóján, 1988-ban a Magna Charta Universitatumban fektették le a Bologna-elveket. Az összegyűlt rektorok a kontinens gazdasági felzárkózásának lehetőségét egy szabadon átjárható, egységes felsőoktatási térség kialakításában látták. Azóta negyvenöt ország vállalta és kezdte meg az átállást az angolszász típusú, többciklusú képzésre, amely közben az unió programjává emelkedett. EU-tagságunk óta gyakorlatilag minden magyar érettségizett jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik tagállam felsőoktatási intézményébe az ottani követelmények szerint, ám a mostani változástól könnyebb lesz az átjárhatóság és a diplomák elfogadása.
Hazánk 1999-ben írta alá a bolognai nyilatkozatot, és a 2005-2006-os tanévtől a főiskolai-egyetemi oktatást felváltja az egymásra épülő alap- és mesterképzés. Ezentúl minden felvételt nyerő hallgató egy, a korábbiakhoz képest általánosabb tudást nyújtó alapszakon tanul három évet, majd ennek befejezése után felvételizhet a szűkebb szakirányú képzést nyújtó mesterszakokra. A háromszintű felsőoktatás csúcsa a tudományos doktori és mesterképzés, a rendszerint hároméves tanulmányokra csak mesterfokozatú diploma birtokában lehet jelentkezni.
Aki az érettségit követően a szabad bölcsészet alap-, úgynevezett bachelor szakára jelentkezik, három éve van eldönteni, hogy mondjuk filozófusnak, filmesztétának vagy művészettörténésznek tanuljon majd tovább mesterszakon. (A baccalaureus latin szó eredetileg babérkoszorúst jelentett.) Egyes bachelorszakok után csaknem tucatnyi mesterképzést választhatnak a hallgatók, a kertészmérnöki alapot követően a biotechnológiától a dísznövénytermesztésen át az ökológiai gazdálkodásig terjed a mesterkínálat.
Gyökeresen átalakul a tanárképzés. A kötelezően kétszakos tanári képesítés mind az általános, mind a középiskolára érvényes lesz (eddig a főiskolai diploma az előbbire, az egyetemi az utóbbira jogosított), de csak mesterszak elvégzésével lehet megszerezni. A konkrét szakirányokról sem kell érettségi idején dönteni; a pedagóguspályára vágyók legkorábban az alapképzés elvégzése után, egy biológusi vagy matematikusi diplomával a zsebükben jelentkezhetnek tanárnak.
Az új rendszer kétségkívül levesz némi terhet a félig-meddig éretlen tizennyolc évesek válláról. Egyrészt tavaly óta egy körrel "letudják" az érettségit és a felvételit, másrészt a bizonytalankodók mostantól három év haladékot kapnak a pontos pályaválasztásban. A mesterképzésen azonban nem automatikus a továbbtanulás, újabb megmérettetés következik: az alapozást befejezőknek jelentkezniük és felvételizniük kell. Aki nem jut be, az bachelordiplomával kerül a munkaerőpiacra.
Hat szakon marad meg az eddigi osztatlan képzés. Aki orvosnak, fogorvosnak, állatorvosnak, gyógyszerésznek, jogásznak és építésznek jelentkezik, nem léphet ki a képzésből három év után bachelordiplomával, mindenképpen mesterfokozatot kell szereznie a szakma gyakorlásához.
További kivétel 2006-ban az állami fenntartású művészeti oktatás, itt csak jövőre vezetik be a háromszintű oktatást. Az egyházi fenntartású, felsőfokú hitéleti képzést nyújtó intézmények maguk döntenek az átállás idejéről.
{p}
Felvételi menetrend
Február 15.: Legkésőbb ezen a napon kell postán vagy e-mailen feladni a jelentkezési lapokat az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) címére. Az ezt követően postázott jelentkezések érvénytelenek, azt semmilyen indokkal nem veszik utólag számításba. Érdemes odafigyelni arra, hogy ha valaki egyházi vagy magán felsőfokú intézménybe pályázik, a felvételi eljárási díjat más csekken és más számlaszámra kell lerónia, mint amit a jelentkezési csomag B jelű lapjához fűztek - az ugyanis kizárólag állami iskolákra használható. Az A jelű laphoz mellékelt csekk minden esetben megfelelő.
Április: Az OFIK a hónap végéig levélben értesíti az érintetteket arról, hogy regisztrálta a jelentkezésüket. Az interneten pályázóknak ezt a regisztrációs levelet e-mailben továbbítják. A jelentkezőknek a továbbiakban a felvételi eljárás során többször hivatkozniuk kell az így kapott iktatószámra. Érdemes ellenőrizni az adatokat, és tévedés esetén javítást kérni az OFIK-nál.
Május 8-26.: Közép- és emelt szintű írásbeli érettségi, amely egyben a felvételi vizsga is.
Június 8-14.: Emelt szintű szóbeli érettségi.
Június 19-30.: Középszintű szóbeli érettségi.
Július 11.: Az érettségi bizonyítványt, illetve a jelentkezési lapok beadása után megszerzett egyéb szükséges tanúsítványok (például nyelvvizsga) másolatát eddig kell eljuttatni a főiskoláknak, egyetemeknek. Július 11. ez esetben nem a postára adás, hanem a dokumentumok beérkezésének határideje! Ez a jelentkezés módosításának utolsó napja is, eddig változtathatunk az intézmények sorrendjén.
Július vége: Az Oktatási Minisztérium (OM) a felsőoktatási intézményekkel közösen megállapítja az egyes szakok végleges felvételi ponthatárát, vagyis azt a legkisebb pontszámot, amivel be lehet kerülni az egyes szakokra. A jelentkezőt arra a szakra veszik fel, ahol először teljesítette az adott pontkövetelményt.
Augusztus eleje: Az OFIK postai úton vagy e-mailben minden jelentkezőt értesít, felvételt nyert-e.
Augusztus közepe: Az országos napilapokban, valamint az OM és az OFIK honlapján közzéteszik, a főiskolák, egyetemek milyen szakokra hirdetnek pótfelvételt.

Újabb botrány
A tavalyi botrányos érettségik után most a középiskolai felvételik sem zajlanak zökkenőmentesen. Hat iskolában rossz csomagot bontottak ki, s így rossz felvételi tesztet töltettek ki a nyolcadikos diákokkal. Egy intézményen belül volt, aki jó feladatsort írt, míg mások a pótfelvételi példákat kapták. A gyerekeket ugyan nem érte hátrány, mégis elgondolkodtató: hogy fordulhatott elő a tévedés, ha a felvételi példák átlátszó csomagolásban vannak, rajtuk feltüntetve nagy betűkkel a felhasználás dátuma...

Feketelista
A mérnökök a nyerők - derült ki a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet felméréséből. A GVI szerint a munkaadók tapasztalataik alapján rangsorolnak az oktatási intézmények között, és eszerint válogatnak a friss diplomások "piacán". Egyes diplomák kevesebbet érnek számukra, ezért ezek a főiskolák, egyetemek mondhatni tiltólistára kerülnek. A színvonalas képzésben részesülő közgazdászok és marketingesek iránt változatlan a kereslet. A jogász és különösen a tanár végzettségűek számára továbbra is nagy kihívást jelent majd az álláskeresés. A GVI vizsgálta a diplomás pályakezdők bérének jelenlegi és várható szintjét. Az éllovas a közgazdász, akinek átlagos kezdő bruttó 223 ezer forintos bére két év múlva 276 ezerre emelkedik. A kereskedelmi és szolgáltató cégek a bruttó 185 ezer forint után két esztendővel 223 ezret fizetnek.

A jövő generációja
Jót tenne az országnak, ha lecserélődne a politikusi gárda - vélekedik a 15 és 17 évesek többsége az ELTE vizsgálata szerint. A középiskolások ugyanakkor alig vannak tisztában azzal, kiket is váltanának le, ugyanis minden második diák azt sem tudja, hogy az MSZP van kormányon. Körülbelül ilyen arányban bizonytalanok abban, vajon a Fidesz ellenzéki párt-e. A pártok munkájában nem szeretnének részt venni, legfeljebb a kampány időszakában segítenének szórólapozással.