Miből élünk százhúsz évig?

Egy amerikai öregedéskutató mintegy két évtizeddel ezelőtt már az ezredfordulóra jósolta, hogy elérhetjük a kétszáz éves maximális élettartamot. Elmélete szerint az egyes életszakaszok megnyúlnak: negyven esztendőt kamaszodunk és ifjan fejlődünk, majd száztízet jó egészségben és tevékenyen töltünk, végül ötvenet kellemes öregségben. Eközben az emberi agy megduplázza tömegét a testméret növekedése nélkül. (Kicsit úgy néznénk ki, mint E. T., a fantasztikus filmből ismert kedves földönkívüli.) A gerontológus sci-fibe illő bejelentését az akkori sajtó nagy szenzációval tálalta, de akadt egy újságíró, aki megkérdezte: ha már ilyen jól alakulnak a dolgaink, akkor miért kell meghalnunk?!
Azóta igazolódott: az ember genetikailag legfeljebb 120 évre van programozva. Az öregedés lassításában és a betegségek kezelési módszereiben olyan további előrehaladás várható, hogy lassan valóban érdemes száz évre tervezni.
De mire számítsunk hosszú életünk során?
Annál is inkább nehéz megválaszolni a kérdést, mert a Földön korábban soha nem tapasztalt, gyors változások mennek végbe. Vagyis itt sincsenek kész receptek. Óvatos becslések szerint a jelenlegi, több mint hatmilliárdos népesség 2050-re megduplázódik. Ez valódi "népességrobbanás". Százezer évig tartott, míg a földlakók száma 1800-ban elérte az egymilliárdot - most meg alig tíz évet kell várni egy-egy újabb milliárdhoz.
Ezen belül óriási az arányeltolódás. Soha nem volt ekkora különbség kontinensek között az életkilátásokat és a gazdasági növekedést tekintve. Ázsia, a fiatal kontinens a nagy esélyes, amely a XXI. században a világgazdaság fejlődésének motorja lesz. Kínának, Indiának, a világ két legfiatalabb országának majd' ötven évig nem lesz vetélytársa. Európa és Amerika mindinkább nyugdíjas-paradicsommá válik. Egy jól élhető, ám nagyon drága "intézetté". Mind több képzett munkás hiányzik Európa legfejlettebb országaiban is. A természetes szaporulatot csak a bevándorlás pótolhatja. Franciaországban két-három évtized múlva minden harmadik lakos színes bőrű lesz.
Ebben Magyarország is a fejlettek közé tartozik. Mára minden ötödik honfitársunk betöltötte a hatvanadik életévét. Számszerűen ez kétmillió lakost jelent.
Önmagában jó hír, hogy egyre tovább élünk. A baj csak az, hogy egyre kevesebb magyar születik. Így mind kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania mind több időskorút. Mert, valljuk be, a hosszú életkor és a sok nyugdíjas sok pénzbe kerül. A szükséges pénzt (adóban, járulékban leróva) az aktív korúak fizetik meg. Más nem fogja előteremteni.
A magyar nyugdíjrendszer nagyjából úgy működik, mint egy hagyományos nagycsalád - mondja Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója. A szülők a gyermekeikbe "fektetnek be", akik majd öregkorukban eltartják őket. Ebben az úgynevezett felosztó-kirovó fedezetlen modellben - leegyszerűsítve - a dolgozók befizetett járulékaiból fizeti az állam a mindenkori nyugdíjakat. Vagyis a járulékfizetéssel nem személy szerint magunknak "tesszük félre" a saját nyugdíjra valónkat, hanem másokról gondoskodunk, remélve, hogy a következő generációk is ugyanígy eltartanak majd minket. (A magánnyugdíjpénztáraknál természetesen minden befizetés névre szól.)
Gond akkor van, ha a lakosság egyre nagyobb része megy nyugdíjba, miközben fogy azok száma, akik a munkában átveszik a helyüket. A problémának csupán részmegoldása, ha a születéskor várható élettartammal együtt folyamatosan kitolják a nyugdíjkorhatárt (ez történik nálunk is).
A fejlett országokban régóta nagy számban alkalmazzák a 65-70 éveseket, Svájcban például az ilyen korúaknak hatvan százaléka dolgozik aktívan. A munkaadókat járulékfizetési kedvezménnyel lehetne ösztönözni a korosabbak foglalkoztatására. Ám mindez még kevés. Az igazi áttörést az idősek számára a képzés, új, versenyképes szakmák elsajátítása jelentené.
No, ma egy fiatal is felkötheti azt a bizonyost, ha lépést akar tartani a hihetetlenül gyorsan változó, bővülő tudással! Mire az egyetemet elvégzi, ismeretei máris folyamatos frissítésre szorulnak.
Lehet ezt követni idős fejjel?!
{p}
Karrier kétszer
A demográfiai változások a fogyasztói szokásokat sem hagyják érintetlenül a jövőben - mondja Kozák Ákos, a GfK Hungária kutatási igazgatója. Jellemző, hogy a korosodó társadalomban növekszik a képzettségi szint, folyamatosan tanulni kényszerülünk a versenyképes tudás érdekében. Ezenkívül kitolódik az aktív korszak, az egyre jobb karban lévő idősebb generáció tovább dolgozik - mert jól bírja magát és szívesen teszi, mert szüksége van a keresetre a nyugdíj mellett vagy mert a nyugdíjkorhatár emelésével rákényszerül. Az emberek kétciklusú karriert járnak majd be: az elsőt (főleg a nők) harmincéves korukig, a családalapítás előtt, a másikat a munkaerőpiac változásaihoz igazodva hetven fölött. Rohamosan növekedik az egyszemélyes háztartások száma. Milyenek lesznek az idősek 2020-ban? Kozák Ákos szerint képzettebbek, aktívabbak és digitálisan írástudók.

Jövőkép
Egy biológusokból, genetikusokból és gerontológusokból álló nemzetközi tudóscsoport a közelmúltban elkészítette merész, ám izgalmas előrejelzését, amelyet Iván László professzor a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában vázolt fel:
- A jelenleg jó egészségnek örvendő hetvenévesek, különösen a nők, elérhetik a száz esztendőt.
- A negyvenévesek közül néhányan a jelenleg még csak elméletben zajló kutatások eredményeinek felhasználásával betölthetik akár a 135 évet is.
- A most harmincasok kilátásai kifejezetten jók: nyolcvanéves korukra lehetőség nyílik lecserélni egyes elöregedett vagy beteg szerveiket, és a rohamosan fejlődő plasztikai sebészet segítségével jó küllemet is biztosíthatnak maguknak.
- A jelenleg tízesztendősek negyvenes éveire elérhetővé válik az öregedés blokkolása, de ez a módszer még nagyon drága és kezdetleges lesz. Ezért még megöregszenek, de lényegesen jobb egészségben, mint őseik. Közülük néhányan megérhetik a 150 évet is.
- Akik húsz év múlva születnek, már olyan előnyökkel jöhetnek világra, hogy az indításukhoz szükséges ivarsejteket kockázatmentesítve lehet összeválogatni. Az így kialakított génállománnyal áttörhetik az eddig ismert élettartam korlátait, s elméletben több száz évig élhetnek.