Saját bor a rács mögül

A kérést úgy oldottam meg, hogy "feláldoztam" ugyan egy szobát, de ezáltal egy hattagú társaság számára tavasztól őszig jó levegőjű, kellemes tartózkodási helyet teremtettem. Az így kialakított új helyiség melletti szobát megnyitottam a terasz felé, a régi bejárati ajtóból ablak lett. A tornác és a bővített rész terrakotta színű burkolólapot kapott.
A falat hangulatos sárga színűre festettem. A tornác oszlopaival együtt nagyon hangulatos a könnyed rattan fonott bútor, a kerevet és a két ülőke (amelyek a felemelhető tető révén ráadásul segítik a tárolást). A világos, puha párnák huzatai könnyen moshatók, alul tépőzárral biztosítják a gyors cserélhetőséget. A falon nagyméretű kép, egyszerű keretben. Már csak néhány virág hiányzott kőedényekben és pár lámpa.
A falon kialakított mélyedés talán régen a ház védőszentjének kis szobrát rejtette, most kis vasrács mögött a vendéglátók legféltettebb saját borterméséből néhány üveg bor várja a betérőket. Amíg csak friss virágra van lehetőség, a kertből mindig kerül az asztalra illatos, tarka csokor.