Ki a mell, be a has!

Sokaknak meg sem fordul a fejében, hogy foglalkozásukból adódóan komoly veszélynek van kitéve gerincük. Ülő- és fizikai munka esetében egyaránt fennáll a veszély. A hosszan tartó terhelés vagy a kényszertartás erősen megterheli a nyakat, a vállat, a csuklyásizmot, nemkülönben a derékszakaszt. A gerincfájdalmak leggyakoribb oka a porckopás, amelynek során a porckorong veszít nedvességtartalmából, így rugalmatlanná válik, és a két szomszédos csigolya közelebb kerül egymáshoz. Ilyenkor a kisízületek elcsúsznak, majdhogynem "csiszolják" egymást, beduzzadnak, becsípődik a tokjuk, valamint nyomás alá kerülhetnek az itt kilépő idegek. Az utóbbi esetben már a karba vagy a lábba sugárzó fájdalom, illetve zsibbadás is jelentkezhet, attól függően, hogy a nyaki vagy a derék táji szakasz érintett. A kopásos fájdalom kialakulhat alkalmanként, rossz mozdulatra vagy terhelésre. Néhány óra vagy nap alatt helyi meleg kezelésre, fájdalomcsillapító hatására csökken, majd megszűnik.
Hogyha állandósul a fájdalom, amely munkavégzésre, terhelésre fokozódik, annak oka lehet gerincferdülés, hanyag tartás, a porckorong kopása vagy gerincsérv kialakulása. Ha a karba-lábba sugárzó erős fájdalom zavarja az éjszakai pihenést is, nagy valószínűséggel gerincsérvet fog megállapítani a szakember. Ilyen esetben a porckorong külső rostos gyűrűje elgyengül, beszakad, a kocsonyás mag behatol a repedésbe és kitüremkedik.
A sérv akkor okoz komoly panaszt, ha hátrafelé, az ideggyökök irányába csúszik. Ilyen esetben a következő tüneteket kell komolyan vennünk: a karba-lábba sugárzó fájdalom, a zsibbadás, az izomgyengeség vagy a bénulás, esetenként a székelési, vizelési zavar. Előfordul, hogy a gerincfájdalomhoz láz, hőemelkedés, rossz általános állapot, fej- és tarkófájás, szédülés is társul.
Ha az enyhébb panaszok izomlazító, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatására sem szűnnek, sőt, inkább erősödnek, sürgősen szakorvoshoz kell fordulni. Vannak olyan páciensek, akik évekig kínlódnak gerincbántalmaikkal, a különböző pontokon kialakuló gerincsérvvel, míg mások esetében különösebb előjel nélkül, előrehaladott állapotban jelentkeznek a kétségbeejtő, fájdalmas tünetek. Sok esetben pedig ütés, esés, sérülések kapcsán kezdődnek a gerincpanaszok, amelyek hátterében a csigolyatest vagy a csigolyanyúlvány törése, repedése állhat. Ezek kezelése is azonnali speciális szakorvosi ellátást kíván.
A gerinc betegségeinek és fájdalmainak gyógyítására, kezelésére választható belső - kezdetben esetleg gyógyteákkal, súlyosabb esetekben már gyógyszerekkel -, valamint külső módszer. Az utóbbi sorába tartozik a borogatás, a speciális pakolás, a szakszerű masszírozás illóolajos vagy gyulladáscsökkentő krémmel, a gyógytorna, a különféle fizikoterápiás, a gyógyvizes kezelések, valamint az injekciós vagy infúziós kúrák.
Amennyiben gerincfájdalom alakul ki, vegyünk fel kényelmes testhelyzetet, hogy a szövetek megpihenhessenek, s hogy ne terheljük a gerincünket. Sokat javít rossz közérzetünkön, ha ülő helyzetből előbb oldalunkra fordulva óvatosan a hátunkra fekszünk, s nyugalmi állapotba kerül a testünk, illetve ha a jól bevált, izomlazító gyógytornát alkalmazzuk. A felállás is ilyen megfontolt és komótos legyen.
A műtéti beavatkozás akkor elkerülhetetlen, ha bénulási tünetek mutatkoznak, ha érzéketlenség, tartós zsibbadás áll elő a végtagokban és gáttájékon. Előfordul, hogy bizonyos porckorongsérv-műtét után is kiújul a fájdalom, amelynek oka közvetlenül az operáció után a szövetek vizenyője, az izomzat görcse és a kényszertartás. Ha a fájdalom a műtétet hetekkel, hónapokkal követően is tartós marad, a háttérben a beavatkozás miatt kialakult hegesedés, az ideggyökök "letapadása", a gerinccsigolyák instabilitása állhat. Ezen megfelelő rehabilitációval (amely félévente nagyon tanácsos, s amihez a beutalót a háziorvostól, majd a reumatológustól lehet kérni), életmód-változtatással, helyes testtartással, gerinckímélettel, talp-, kéz- és testmasszázzsal, akupresszúrával, rendszeres gyógytornával, valamint speciális úszással lehet segíteni.

Fájdalomstop
A gerinc megfelelő terhelése miatt már gyermekkorban fontos a megfelelő lábbeli kiválasztása.
A diákok több órát töltenek az íróasztal mögött ülve, ezért lényeges az "egészséges" szék kiválasztása.
Az iskolatáskát háton, s ne a fél vállán hordja a gyermek.
Amikor az íróasztal mögött ülünk, fontos, hogy talpunk a földre támaszkodjon, a csípők és a térdek derékszögben hajlítva legyenek, és a szék magasságát, a háttámla dőlését változtatni lehessen. Derekunkat kispárnával támasszuk meg.
A hosszabb tanulás, munka során legalább kétóránként tartsunk szünetet. Ilyenkor a gerinc óvatos hátrahajlításával, nyújtózkodással, a vállak körkörös, nem gyors átmozgatásával tehermentesítsük az izmokat, szalagokat.
Ha sokáig kell egy helyben állnunk, tegyük magasabbra az egyik lábunkat, és gyakran változtassuk a helyzetünket. Járás közben is figyeljünk a helyes testtartásra, emeljük fel a fejünket és az állunkat. Régi bölcs mondás, ami gerincünk védelmében alapszabály: ki a mell, be a has!
Nyújtott lábbal ne hajoljunk előre, a guggolást helyezzük előtérbe, s amit felemelünk, azt magunkhoz ölelve tegyük.
Az egészséges táplálkozással elkerülhető a súlyfelesleg, ami kíméli a gerincoszlopunkat a túlterheléstől.
A hason fekvés nem ajánlott, ilyenkor erősebben megfeszül a hátizom. Lényeges a helyes, nem süppedős fekhely és a nem túl magas párna.