Évfordulók

Keveset élt, mégis halhatatlan lett az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik vezéralakja, a száznyolcvan esztendeje született Vasvári Pál (1826-1849). Történészi, pedagógusi, politikusi pályája egyaránt fényesen indult a márciusi ifjak egyik vezérének. A pesti egyetemen filozófiát és történelmet tanult. Írói tervek is fűtötték, 21 évesen elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Legjelentősebb műve, a Történeti névtár befejezetlen maradt. A Teleki Blanka alapította első hazai középfokú leányintézet szaktanára lett 1847-ben. Az Ifjú Magyarország társaság, a Pilvax-kör egyik vezéralakjaként a felvilágosodás és az utópista szocialista tanok hatására a munkássággal is kapcsolatba került. Jelentős szerepet játszott a radikális egyetemi ifjúság mozgalmainak irányításában. Petőfi és Jókai mellett a márciusi ifjak egyik vezéreként 1848 márciusában részt vett a 12 pont szerkesztésében, a forradalmi megmozdulások irányításában. Forradalmi demokrata meggyőződésének megfelelően felszólalt a pesti munkások és céhlegények több gyűlésén, szorgalmazta helyzetük rendezését. Kossuth Lajos titkáraként dolgozott a Pénzügyminisztériumban, majd Jellasics támadása idején futárszolgálatot teljesített. Az erdélyi hadjárat során, 1849-ben a Rákóczi-szabadcsapatot vezette őrnagyi rangban, amikor a Bécs által felbujtott erdélyi román felkelőkkel vívott harcban - éppen a magyar-román megbékélési kísérletek idején - a Gyalui-havasokban, néhány nappal 23. születésnapja előtt, elesett. Ígéretes életút lehetősége semmisült meg korai halálával.