Belebetegszünk a virágporba

Piros, viszkető szemek, csöpögő orr jelzi jöttét. A szénanáthás méltán érzi úgy, hogy valami mindig virágzik, hiszen a pollenszezon februártól egészen októberig keseríti az életét. A nem fertőző betegségek közül a negyedik helyet vívta ki magának az allergia, melytől a fogyasztói társadalmak polgárainak harminc százaléka szenved. Minden ötödik honfitársunk szénanáthás, s e kellemetlen állapot nem csak a gyerekek és fiatalok körében jelentkezik. A becslések szerint tizenöt év múlva minden második magyar allergiás lesz. (Jó hír ugyanakkor, hogy külföldi kutatók öt éven belül gyógyszert ígérnek e betegségre, amelynek egyelőre csak a tüneteit enyhíthetik.)
A baj nem jár egyedül - ezt megtanulhatják a szénanáthások is. Azok például, akiknél a teszt parlagfű-allergiát jelez, később más növényekre, illetve ételekre is érzékenységet mutathatnak; ezt nevezik keresztreakciónak. A parlagfű virágporától szenvedők kellemetlenségeit a pollenszórás idején fokozhatja például az üröm, a kamilla, sőt a kozmetikumokhoz használt körömvirág is. Az allergiás kötőhártya-gyulladást ezért - melyet duzzadt, viszkető szem jelez - nem tanácsos kamillateával borogatni, inkább speciális szemcseppet kell kérni az orvostól. Egyes ételek, például a sárga- és a görögdinnye, az uborka, a cukkini, a banán, sőt még a paradicsom is kiválthatnak kellemetlen tüneteket a parlagfűre érzékenyeknél.
Bár ez okozza a legtöbb kellemetlenséget, nem csak a parlagfű keseríti meg életünket augusztus-szeptemberben: a pázsitfélék, az útifű, a csalán, a kender és a komló, a libatop, disznóparéj és az üröm is kiválthatják a szénanáthát. Az egyes gyomok felismerése nehéz, miközben hetven százalékuk allergiát okoz, ezért jobb, ha mindet kiirtjuk. Ugyan lépten-nyomon felszólítanak a parlagfű irtására, azért nem árt az óvatosság: az ártalmas növényt még virágzás előtt tépjük ki vagy kaszáljuk, ám az sem baj, ha nem maga a beteg esik neki "ellenségének", nehogy az ambrosia könnyekre fakassza.
A virágpor-érzékenység "trükkös" betegség: a köhögős, prüszkölős szénanáthán kívül egyéb bajokat is okozhat, bármely szervben kiválthat tüneteket. A bőrön megjelenő pici piros kiütések, bizonyos emésztőszervi gondok és az asztma is a számlájára írható. Inkább térjünk tehát be az allergológus rendelőjébe, mielőtt belebetegszünk a virágporszezonba. Legyünk türelmesek: a legszívósabb növények idénye csak októberre ér véget.
Egy allergiás nem is álmodhat arról, hogy virágos réten piknikezzen, s mondjuk görög salátát (uborkával, paradicsommal) falatozzon. Jól teszi, ha előrelátóan megtervezi a nyaralását, és lehetőleg a pollenben szegény hegyvidékekre utazik. A legújabb kutatások szerint az allergia áldozatainak tartózkodniuk kell az alkoholtól, ugyanis már néhány korty is próbára teheti az amúgy is összezavarodott immunrendszert. A dohányzás ugyancsak tetézi a bajokat. A pirulák és szemcseppek viszont, amelyeket az orvos felír, elbágyaszthatják az embert, s így zavarhatják az autóvezetésben. És sajnos hosszú a tiltólista.

Tilalmak
A pollenszezonban minél kevesebbet tartózkodjon a szabadban, s még éjjel se tárja ki az ablakot!
A haját mindennap mossa meg, mert a frizura kiváló pollenraktár!
Mossa gyakran az ágyneműjét, de nehogy a szabadban szárítsa!
Sportoláskor ne a száján vegyen levegőt, s inkább az úszást részesítse előnyben!
Ne napozzon réten, lekaszált füves térségben!
Az autóban cserélje gyakran a pollenszűrőt, s húzza fel az ablakot!
Óvakodjon a kertészkedéstől, fűnyírástól, s ha mégis ráfanyalodna, tegyen fel maszkot!