Titokzatos túlvilági találkozások

Gyógynövény- és energiakő-tanácsadás, virágterápia, masszázs, horoszkóp, sugárzásmentesítés, sorsfordítás - olvasom a debreceni ház kapualjában, amíg Andersné Papp Ilonára várok. A madárcsontú nénike az udvar leghátsó lakásához vezet, afféle igazi mézeskalács házikóhoz, s közben is azt fejtegeti, képességeit halál közeli élménye során kapta.

*

- Először megmérem az energiaszintjét, kedveském.
A nénike papírt tesz maga elé, rajta skála. Egyik kezébe ingát vesz, a skála fölé helyezi, a másikkal megfogja az én kezemet, s figyel. Az inga lassan megmozdul, majd néhány másodperc elteltével megállapodik.
- Jó közepes - hagyja helyben az eredményt. - Most válasszon egy követ. Amelyik a legjobban tetszik.
Előttem kis kosárka, benne különböző színű kövek. Mindegyik tetszik - ez talán jó jel -, végül egy zöld színűért nyúlok.
- Fluorit - hagyja helyben.
Most a követ tartom az egyik kezemben, a másikat újból megfogja a nénike. Az inga megindul, a kedvező irányba. Bár mintha a keze is mozogna, amelyikkel az ingát tartja; de lehet, hogy csak az én szemem csal.
- Ilyen hatása van az energiakőnek, most már láthatja, kedveském. Ha fáradt, beteg, legjobb, ha mindig a zsebében tart egyet, az segít.
Rám néz, mit szólok hozzá.
- S mikor tetszett rájönni, hogy ilyen képességei vannak?
- Több évtizede is van már annak. Volt itt az asztalon egy üveglap, legalább centi vastag. Jövök haza a férjemmel, látom, csillagszerű törés volt rajta. Nem is egy, hanem négy.
Akkor már hallott a földsugárzásról s arról, hogy azt ingázással lehet kimérni, ami tanfolyamon elsajátítható. Jelentkezett, de nem csak erre. Eltanulta az energiakövek titkait és a gyógynövények hasznát is.
- Amikor az üveg megrepedt, én már régen tudtam, hogy különleges képességeim vannak. Még Amerikában megmondta egy látó pszichiáter.
Hosszú sora van ennek is. Az asszony akkor már évek óta egyedül élt, az egyik barátnőjének az édesanyját ápolta, mire az viszonzásul meghívta magához egy hónapra. Lelkileg igen rossz állapotban repült az óceánon túlra, ezért a barátnője elvitte a látó pszichiáterhez.
- Magának nagy műtétje volt nemrégen, igaz?
- Igaz - döbbent meg az asszony -, négy éve. De honnan tudja?
- Tudom. S halál közeli élménye volt, így van?
- Így.
- Ön közben különleges képességeket kapott. Miért nem él velük?
- Nem tudok arról, hogy különleges képességeim volnának.
- De én tudom. Magának evvel kell foglalkoznia. Akkor kapta az adományát, amikor a túloldalon járt. Azért maradt életben, hogy felhasználja az adományát, és segítsen az embereken. A bánata miatt meg ne eméssze magát, másokkal rosszabb dolgok is megestek, mégis élnek.
Papp Ilonát nem hagyta nyugodni a látogatás a látó asszonynál. Hát minden azért történt volna? Azért halt meg a gyereke is?
Még a hetvenes évek elején történt. Hat és fél hónapos terhes volt, amikor elkezdett fájni a háta meg a dereka. Estére egyre elviselhetetlenebbül érezte magát, a férje mentőért telefonált.
- Alighanem koraszülés lesz - fogadta a kórházban a fiatal ügyeletes orvos.
Injekciót adott neki anélkül, hogy különösebben vizsgálgatta volna. De alighanem rosszat, mert az asszony előtt egyszerre elsötétült a világ. Aztán kitisztult ismét, de már a műtőben. Látta magát, sőt az orvosokat is, amint küzdenek az életéért. Följebb emelkedett, s mintha átkarolták volna; hogy kik, azt nem tudja, nem látott senkit, csak a hangjukat hallotta. Egyre följebb és följebb emelkedett a segítségükkel, fel, a fény felé, a melegségbe. Szeretett volna egészen eggyé válni a fénnyel, de a lények nem engedték.
- Neked még a földön kell maradnod. Hogy segíts az embereken.
Mint amit néhány évvel később a látó pszichiáter mondott... Aztán lejjebb ereszkedett ismét, be a műtőbe, s lebegett a teste felett.
- Nem a vércsoportjának megfelelőt kapott - mondta egyik orvos a másiknak.
Újabb rohangálás, majd meglátta az újszülöttet, amint fogóval kihúzzák belőle. A baba egyet-kettőt mozdult, majd elernyedt.
- Vigyétek a kazánházba - adta ki az orvos az utasítást.
Az asszony szeme még mindig elhomályosul, amikor erről beszél.
- Ez volt a legrosszabb. Ezt hallani.
Éjjel egy óra felé tolták ki a műtőből, másnap pedig elébe állt az orvos.
- Most már jobban van, Ilona.
- Most már igen - válaszolta. - De majdnem ottmaradtam.
- Ezt meg honnan tudja?
Nem mondta meg, nehogy bolondnak tartsák. Egy jó hónapra engedték csak ki a kórházból, időközben a férje összeszűrte a levet egy ismerősével, elköltözött. Papp Ilona pedig teljesen összeomlott. Ilyen állapotban hívta meg a barátnője Amerikába, s ekkor találkozott a látó pszichiáterrel. Nem sokkal hazaérkezése után ismerkedett meg a mostani férjével, majd újabb évek elteltével vette észre a csillagszerű töréseket az üvegen.
- Pestre jártam fel kitanulni természetgyógyászatot. Az is milyen különös volt! Egy kisebb vagyonba került a tanfolyam, a szállás fizetésére már végképp nem maradt pénzem. Szerencsére a barátnőmnél mindig megszállhattam. Éppen végeztem az utolsó tanfolyammal is, amikor váratlanul meghalt.
- A férje mit szólt az újfajta érdeklődéséhez?
- Eleinte csak annyit mondott: "Na, mész a hülyékhez..." De amikor látta, hogy hat a dolog, ő is velem tartott.
Csöng a telefon, a nénike időpontot egyeztet.
- Fiatal lány volt, jövőre érettségizik - teszi le a kagylót. - A segítségemet kéri.
- Miben?
- Azt szeretné megtudakolni, mit mond a tarot kártya az egyik fiúról.
(Továbbra is várjuk halál közeli élményt átélt olvasóink leveleit.)