Jogi esetek

Mai jogesetünk inkább érdekessége, mint a levonható tanulságok hasznossága miatt érdemes közlésre: tragikus jogértelmezési csetepaté, melynek szereplői egy asszony, a férje, egy kórház meg egy biztosító.
Az asszony még a történet kezdete előtt, daganatos betegsége miatt, túlesett egy hasi műtéten. Az operáció sikeres volt, az asszony meggyógyult. Évekkel később férjével úgy döntöttek, hogy elutaznak Amerikába, és ehhez utazási biztosítást kötöttek egy biztosítóval. Odakint az asszony rosszul lett, kórházba kellett szállítani, ami köztudottan költséges, ezért a férj felvette a kapcsolatot a biztosító ottani képviselőjével. Telefonhívás telefonhívást, szó szót, sőt, fax faxot követett, mivel a biztosító úgy látta, hogy hiába következett be a biztosítási esemény, nem tartozik kifizetni a kórházi cechet. Ugyanis a biztosítási szerződésben az állt, hogy ha a biztosított a szerződés megkötésekor vagy korábban már fennálló betegsége miatt szorul sürgős orvosi ellátásra, akkor a biztosító mentesül a felelősség alól
A kórházban közben elvégezték a legszükségesebb beavatkozásokat, a számla végösszege szépen emelkedett. Az intézmény is elkezdett aggódni a pénzéért, hiszen úgy látták, igény volna a műtétre, csak éppen a fizetőképesség hibádzik. A férj is kutyaszorítóban volt: a feleségnek szüksége lett volna az operációra, de a kórházban nem akartak szikét fogni, amíg nincs pénz. A biztosító pedig nem akart fizetni, amíg be nem bizonyosodik, hogy az asszony nem a régi betegsége utóhatásait nyögi. A férfi úgy döntött, hogy ha az asszony kibírja a repülőutat, rögtön hazahozza. A kórház úgy vélte, a nő állapota megengedi a repülést, de azért, ha a férj hazaviszi, pusztán a formaság kedvéért, mégis inkább írjon alá egy nyilatkozatot, hogy a saját felelősségére teszi. A férj alá is írta a papírt. Felesége hazaúton, a levegőben meghalt.
A férj beperelte a biztosítót, kérve egyrészt a kórházi költségek kifizetését, valamint tízmillió forint nem vagyoni kár megfizetését, mondván, felesége halálát a biztosító szerződésszegése okozta. Menet közben kiderült ugyanis, hogy az asszony betegsége független volt évekkel korábbi műtétjétől, a biztosítónak ezért nem állt volna jogában megtagadni a sürgős, életmentő beavatkozás kifizetését. A biztosító nem is vitatta a kórházi költségre vonatkozó követelést, azt azonban már nem vállalta, hogy felelős lenne az asszony haláláért. Ott volt ugyanis a kórházban aláírt nyilatkozat, hogy a férj saját felelősségére, az orvosok figyelmeztetése ellenére hozza ki feleségét a kórházból. A bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a biztosító szerződésszegése miatt halt-e meg az asszony vagy a férj hibájából.
A végső döntésben a biztosítási szerződés tanulmányozása segített, amely kifejezetten sürgős orvosi beavatkozás esetére kötelezi a biztosítót az ellátás finanszírozására. A bíróság úgy vélte, hogy ha az a helyzet, amelyben a biztosító kötelezettsége beáll, csak sürgősségi helyzet lehet, akkor annak nem szabad vizsgálgatnia a körülményeket, hanem azonnal intézkedni kell - hiszen az ember élete fontosabb bármilyen vagyoni érdeknél. Vagyis a biztosító szerződésszegése okozta az asszony halálát, és ki kell fizetni a férjnek az ezért járó kártérítést is.