Jogi esetek

Vizes időket élünk. Tavasszal minden rekordot megdöntő árvizet kaptunk, előtte a belvíz boldogított minket. Igazán rosszul az járt, akinek a házát is elérte az ár. Ha a kár bekövetkezett, akkor a tulajdonos már csak azon gondolkodhat, mégis kicsodán tudná azt leverni. Logikus gondolat, hogy a biztosítón. De ha biztosítás nincs, akkor ki lehet a hibás?
Hősünk háza laza szerkezetű talajon állt. Az önkormányzat nem kerített nagy feneket a csapadékvíz elvezetésének, úgynevezett szikkasztásos módszerrel oldotta meg, ami vagy húsz évig remekül működött is. Aztán eljöttek a már emlegetett csapadékos idők, és egy éjjel olyan nagy mennyiségű eső hullott, hogy a falak megsüllyedtek és berepedeztek. A tulajdonosnak nem volt biztosítása, kára azonban jelentős összegre rúgott, ezért aztán úgy döntött, az önkormányzattól követeli, hogy a lakóépületben esett kárt fizessék meg - azon az alapon, hogy törvény szerint az önkormányzat feladata a csapadékvíz megfelelő elvezetése. A kár abból keletkezett, hogy az alkalmazott csapadékelvezetési mód nem volt megfelelő - fizessen tehát az önkormányzat. A hivatal hajlandónak is látszott segíteni, azonban nem kártérítésre, csupán egy kis gyorssegítségre gondoltak, amellyel a gondok áthidalhatóak. A háztulajdonos viszont úgy vélte: az önkormányzat térítse csak meg az egész kárt, hisz az tehet róla.
Ismét az általános felelősségi szabályoknál lyukadtunk ki. Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ehhez először is azt kell vizsgálni, hogy van-e egyáltalán olyasmi, amit joggal lehet kárnak nevezni. Jelen esetben ott volt a ház, némiképp megrogyva - ez kétségtelenül adott okot némi aggodalomra. A következő lépés: azért következett-e be a kár, mert az önkormányzat valamit csinált, vagy esetleg azért, mert valamit elmulasztott megtenni, amit kötelessége lett volna? Való igaz, hogy a ház azért rogyott meg, mert az önkormányzat a szikkasztásos elvezetés mellett tette le a voksát, és ez a megoldás a szokásosnál jóval nagyobb csapadékot nem bírta elvezetni. Nagyon fontos körülmény ez: a kár oka az önkormányzat mulasztása. Csakhogy itt jön be a képbe az általános felelősségi szabály kimentési része: a károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Az önkormányzat azzal érvelt, hogy a baj két olyan körülményből származott, amelyről nem lehetett tudomása, illetve nem volt fölötte hatalma. Az egyik az a laza szerkezetű talaj, amely az esők miatt átázott, és ez vezetett a házfal süllyedéséhez. A másik pedig az, hogy a ház építésétől kezdve húsz éven keresztül soha ennyi csapadék nem esett egyszerre, vagyis a kialakított csapadékelvezetési módszerek húsz éven keresztül megfelelőek voltak. Nagyon szép volna, ha az önkormányzatot felelőssé lehetne tenni az időjárásért, de sajnos ennyire még nem jár előre a tudomány: a csapadékelvezetés terén a polgármesteri hivatal csak az átlagosnál kicsit rosszabb viszonyokkal számol, nem évszázados csapadékrekordokkal.
Azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni, kénytelen a tulajdonos viselni. Így hát hősünk kénytelen volt a házát maga kijavíttatni.