Kérdezze meg benzinkutasát!

Ingyenes gyógyszer márpedig nincs - legelőször is ezt a keserű pirulát kell lenyelnünk a közeljövőben az alkalmanként háromszáz forintos vizitdíj mellett. A gyógyszert persze sohasem adták ingyen, csak bizonyos készítmények árát az egészségbiztosítási pénztár helyettünk (a mi pénzünkből) fizette. Ám ennek január 1-jétől vége: az eddig ingyenesen kapható, azaz száz százalékban támogatott gyógyszerekre háromszáz forint térítési díjat kell fizetni.
Elgondolkodtak már azon, hogy ha két gyógyszernek ugyanaz a hatóanyaga, miért a drágább zöld pirula mellett teszi le a voksát az OEP, miért nem jó az olcsóbb, piros színű tabletta, ha ugyanolyan a hatása? Hazánk túl sok pénzt költ gyógyszerre, majdnem annyit, mint a fekvőbetegek ellátására, ugyanakkor évente több száz tonna gyógyszer kerül a kukába. Ezért a jövőben a gyógyszerkiadások visszafogására kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha a drága eredeti gyógyszerek helyett a tb a szabadalmi védettség alól már kivont, ezért olcsóbban gyártható, úgynevezett generikus készítményeket támogatja.
Persze itt sok múlik az orvosokon, hiszen a beteg ember azt a pirulát váltja ki és kapkodja be, amit a szakember felír. Az orvosoknál területenként meghatározzák majd a gyógyszerekhez felhasználható költségkeretet. Mivel sok orvos maga sem tudja, hogy az általa felírt gyógyszer valójában mennyibe kerül, segítségül egy szoftvert kap. Ez áttekinthetővé teszi, mely gyógyszereket támogat a tb, és melyik a legolcsóbb. Aki az olcsóbb, de megfelelő hatóanyagú gyógyszereket írja fel, bónuszpontokat kap. Későbbi tervek szerint az az orvos, aki túllépi a gyógyszerkeretet, szankciókra számíthat.
A patikaliberizáció kifejezést hallva az átlagembernek először az a kérdés ugrik be: lehet-e majd gyógyszert venni az éjjel-nappal nyitva tartó szupermarketben vagy a benzinkútnál? Az egészségügyi tárca szerint a vevő érdekeit szolgálja, hogy - Európa több országához hasonlóan - nálunk is lehessen patikán kívül kapni közismert, súlyos mellékhatásokat nem okozó gyógyszereket (például aszpirint vagy lázcsillapítót) vagy lehessen interneten rendelni és házhoz szállíttatni orvosságot. A gyógyszerészszakma többek között azzal érvel ez ellen, hogy megnő majd a mérgezések száma és a hamisítás kockázata. Példákat is hoznak. Egy egyszerű alapgyógyszer, a paracetamoltartalmú láz- és fájdalomcsillapító kontroll nélküli használata két és félszer annyi májzsugorodást okoz az Egyesül Államokban, mint az európai országokban az alkohol. A WHO adatai szerint az európai gyógyszerpiacon 170 utánzat van forgalomban.
A patikusokat ezenkívül még egy veszély sújtja: a törvény megkönnyíti új gyógyszertárak alapítását. Vagyis a versenytársak tömeges megjelenésétől tartanak. Magyarországon jelenleg 3362 lakosra jut egy patika, ami az unió 3500 fő/patika átlagánál kedvezőbb arány.
Változás változás hátán, kapkodjuk a fejünket. Csupán egyvalami biztos: nincs az a beteg, aki amiatt reklamálna, hogy a gyógyszerért ezentúl kevesebbet fizet a kasszánál, a lakóhelyéhez lehető legközelebb.

Varázstoll adja el a gyógyszert
Mi lesz a vidéki patikákkal, ha a vény nélkül kapható gyógyszereket akár a benzinkúton is megvehetjük majd?
- Ez nem üzlet - mutat körbe patikájában Thurzó Ferenc dorozsmai gyógyszerész -, mi szellemi terméket árulunk. Valóban túlköltekezik a gyógyszerkassza, de ezen most sem a patikák keresnek, hanem a gyártók. Túl sok gyógyszer fogy, és a helyzet csak romlani fog, ha minden szakmai kontroll nélkül lehet vásárolni. A mai gyógyszerek ugyanis úgy vannak kitalálva, hogy a mellékhatásra is lehessen gyógyszert ajánlani.
A dorozsmai gyógyszerész hosszasan sorolja azokat a feladatokat, amelyeket a patikák látnak el. A szakember ismeri a szereket, tudja, melyik anyagot melyik másikkal nem szabad egyszerre szedni. Ismeri a pácienseket is: az ajtón besétálók nyolcvan százalékáról tudja, milyen baja van, és arra mit írt fel neki az orvos.
- Jelenleg tizennégy százalékos haszonkulccsal dolgozunk - ismerteti Thurzó Ferenc. - Ez egy kisebb patika esetében épp csak a fennmaradáshoz elég. Amit a sajtóban olvasott, hogy egyes gyógyszertárak többmilliárdos forgalmat bonyolítanak, nagyjából igaz, annyi megszorítással, hogy ezek kivételes esetek, mivel a nevezettek szociális otthonokat és kórházakat látnak el. Ha liberalizálják a gyógyszerpiacot, attól az emberek nem a jobb ár-érték arányú gyógyszert veszik majd meg, hanem azt, amelyiket többet reklámoznak. Úgy gondolom, hogy az új szabályozás nagyjából 30-40 százalék bevételkiesést okoz a gyógyszertáraknak.
Kistelepülési patika, délelőtt, a gyermekorvosi rendelés idején. Fájós torkú kislány jön be az anyukájával. A gyógyszerész a szemüvege fölött kukucskál a gyerekre.
- Megvan még a kislány mandulája? - kérdezi. - Igen - válaszol az anyuka. - Akkor meg mire vártok?
- Úgy tűnik, jól ismerik, ki milyen problémával jön - jegyzem meg.
-Jobban is, mint kéne - nevet fel a fiatal patikuslány. Bent a pultban a leggyakrabban kért gyógyszerek esnek kézre: Xanax, Cavinton, Cataflam, ilyesmik. Mellette a varázstollas gyerekvitamin. Ez most a sláger: minden gyerek ilyet vetet az anyukájával. A borítón egy vidám figura van, ráadásul a készítményhez az élelmes gyártó egy olyan tollat is mellékelt, amely csak speciális fénynél látható tintával ír.
- Mi nem félünk ettől az új szabályozástól - mondja az idősebb gyógyszerész hölgy. - A nyitva tartásunk teljesen össze van kötve a háziorvos rendelési idejével, a bevételünk pedig javarészt vényköteles gyógyszerekből származik. Aki bemegy az orvoshoz, az rögtön jöhet ide hozzánk; ezután sem hiszem, hogy elmenne a benzinkútra.
Körbesétálok a patikában, a hatalmas nejlonzacskókra téved a tekintetem a pult mögött.
- Van, aki ekkora csomag gyógyszert visz haza?
- Ötven fölött gyógyszert szednek az emberek a mellékhatásokra is - sóhajt a gyógyszerész. - Kétfajta orvossággal kezdünk, azután egy egész zacskóval folytatjuk. Szedik a fájdalomcsillapítót az emberek, ahelyett, hogy orvoshoz mennének, aztán a fájdalomcsillapító mellékhatására mást, aztán annak a mellékhatására megint mást. Végül bejönnek, és csak annyit mondanak: a szokásosat.