Legendák nyomában

A szabadságharc főszereplői közül az ő tragikus véget ért pályája talán a legizgalmasabb - fejtegette Csehország felé tartva Miklósi László, a magyar történelemtanárok egyletének elnöke. A kétszáz éve született államférfi emlékére az Oktatási és Kulturális Minisztérium az egylettel közösen hirdetett pályázatot, amelynek ifjú nyertesei négynapos tanulmányi kiránduláson vehettek részt. A Nemzeti Emlékezet Programja 2003 elején indult, és évről évre nagy sikert arat. Volt olyan év, amikor több mint hétszáz pályamunka érkezett a felhívásra. A jeles történelmi évfordulókhoz kapcsolódó pályázatok korábbi nyertesei megfordultak már a doni katasztrófa helyszínén, Voronyezsben, Auschwitzban és Nándorfehérváron (azaz a mai Belgrádban) is.
Az első állomás Csehország, Olomouc (ismertebb nevén Olmütz) volt, ahová a bécsi forradalom kitörésekor a császári udvar menekült. A "Kis-Bécs"-ként is emlegetett város azóta már lebontott várbörtönében raboskodott az akkori törvények szerint is jogtalanul letartóztatott, majd kivégzett Batthyány Lajos.
Az egykori császári város ódon utcái különösen megmozgatták az amúgy is élénk képzelőerővel megáldott diákok fantáziáját. Az öreg épületek a fehérgyarmati, illetve debreceni középiskolásnak, Kicska Líviának és Sándor Zoltánnak például a saját falujuk, Jánkmajtis és Nyírbéltek történetét juttatta eszébe. A szatmári, egyébként orvosi egyetemre készülő lány nemrég feldolgozta Jánkmajtis történetének egyik szeletét, s közben hátborzongató részleteket hallott a régi öregektől. A falu hatszáz éves templomából egy titkos barlang vezet a másik falurészben álló kastély felé, az egyik oldalágban, a régi szerzetesek temetkezőhelyén erős vaskampók sorakoznak - talán a török, talán a német itt végezhetett az elfogott szerzetesekkel.
A legendának annyi valóságalapja lehet, hogy a szabadságharc leverése után a hóhér Haynau a szomszédban, Nagygécen telepedett le, s a nép szerint ott is folytatta bosszúhadjáratát a magyarok ellen, kastélyának pincéjében kivégzőkamrát alakíttatott ki, ahol válogatott kínzásokkal ölette meg a szabadságharc résztvevőit... Haynau neve többször is felbukkant az út során. A legnagyobb döbbenet akkor ült ki az arcokra, amikor a pozsonyiak megmutatták az érseki palotát (amit egyébként egy Batthyány épített) és annak egyik ablakát, amely mögött Haynau aláírta az aradi tizenhárom és Batthyány Lajos kivégzését követelő levelét.
Pozsony tele van magyar emlékekkel. Igaz, a múzeumokban nemigen utal semmi a magyar vonatkozású eseményekre... De a múltnak mindig támadnak ígéretes ifjú búvárai. A Tisza-parti Mindszenten lakó, tizenhat éves Pálinkó Máté bámulatos részletességgel ismeri már most a magyar és a világtörténelmet. Az austerlitzi csatamezőn, ahol Napóleon tönkreverte az osztrák és orosz csapatokat, olyan kiselőadást tartott, amilyenre a jelen lévő tanárok szerint a végzős egyetemisták közül is csak nagyon kevesen képesek.