Hova szálljon a gólya?

Családi körSzijjártó Gabriella2007. 04. 27. péntek2007. 04. 27.
Hova szálljon a gólya?

- Hét mécses égett a szobánkban - mesél első gyermekének otthoni világrajöttéről Babicz Beáta. - A férjem, a szülészorvos és két segítő volt jelen. Elegendő volt a fény, elég az ő részvételük, segítségük. Kézi szívhangfigyelőt használtak, egyetlen drót sem lógott ki belőlem, egyetlen utasítás sem hangzott el, legfeljebb kérdés, kérés. Mikor a baba világra jött, nem sírt. Kettőt nyöszörgött, s elkezdett szopizni. Most hét hónapos, s bár jó néhány foga kibújt már, mégsem volt még egyetlen átüvöltött éjszakánk sem. Lehet ezt a szerencsének tulajdonítani, ám én inkább amondó volnék, őt nem érték később feldolgozandó traumák, nem gyötrik rémálmok. Az otthon született gyermekek nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak azoknál a társaiknál, akiknek nem adatott meg, hogy háborítatlanul érkezhessenek erre a világra.
Az otthon szülés támogatói azt vallják: életet adni egy gyermeknek természetes folyamat, ami évezredeken át az anya otthonában, a megszokott, békés környezetben, segítők közreműködésével történt. Szerintük a kórházak - gyógyító tevékenységüknél fogva - általában betegségként kezelik a terhességet és sok-sok gyógyszerrel, technikai eszközzel felgyorsított rutinműtétként a szülést.
- Való igaz, hogy régen nem volt más választásuk a nőknek, ezért otthon szültek, de az is az igazsághoz tartozik, hogy a nyolc-tíz gyerekből csupán három-négy élte túl az első napokat - mondja Tahy András, a Budai Egészségközpont nőgyógyász főorvosa. - Az emberi butaság netovábbja, ha valaki a kismamák közt öncélúan kórházellenes hangulatot kelt. Már csak azért is tévedés az édesanya önrendelkezési jogára hivatkozni, mert döntésével nemcsak a saját, de még egy fő, a magzat életét is veszélyezteti. És tudjuk, történt már ilyen haláleset.
- Sem a kórházi, sem az otthon szülésre nem szabad rábeszélni senkit, mindenki a saját érzései, információi alapján kell hogy eldöntse, hol érzi nagyobb biztonságban magát és gyermekét. A fájdalom alól nem lehet kibújni, és otthon sem könnyebb vagy gyorsabb szülni. De a választás lehetősége jár a kismamának - véli a négygyermekes Geréb Ágnes, aki a két kisebbet otthonában hozta világra. Szülész-nőgyógyász pályája kezdetén apukákat csempészett be a szülőszobába a hetvenes években, amikor ez még tiltottnak számított. Aztán a szegedi kórházat elhagyva, mintegy húsz éve a háborítatlan szülésért, születésért dolgozik. Akár odahaza, akár a Nyugaton már elterjedt születésházakban vagy kórházban játszódik le.
Jogilag egyiknek sincs akadálya. Csak aki az otthon szülést választja, többek között nehezen jut születési anyakönyvhöz, s így anyasági segélyhez is.
Magyarországon az elmúlt két évtizedben mintegy háromezer baba született otthon. Jelenleg Geréb Ágnes az egyetlen olyan végzett nőgyógyász hazánkban, aki részt vesz otthon szüléseknél. Igaz, nem orvosi minőségében.
- Megértem, hogy a kismamák vajúdás közben meghitt, intim környezetre és szeretteik közelségére vágynak, de mindezt a biztonságos kórházakban kell biztosítani számukra, ahogy például mi a szülőapartmanok kialakításával tettük - érvel Tahy András az öncélú otthoni kockázatvállalás ellen.
Geréb Ágnes erre azt mondja: nincs felesleges kockázat. Alapvetően azoknak javasolják az otthoni szülést, akiknél komplikációmentesnek ígérkezik. A tervezett és megkezdett otthon szüléseknek a tíz százaléka - akárcsak külföldön - nálunk is kórházban fejeződik be. Minderre felkészítik a Napvilág Születésháznál jelentkező kismamákat.
- Rendes esetben nincs szükség orvos jelenlétére, elegendő a bába segítsége. Amennyiben szükséges, ő szól a szakorvosnak. Bábáink szinte kivétel nélkül olyan nők, akik az otthonukban adtak életet gyermeküknek. Nem tudtak szabadulni az élménytől, újra és újra át akarták élni a születés csodáját. Tanári, közgazdász vagy épp orvosi szakmájuk mellett előbb dúlák, vagyis asszonytársi segítők lettek, majd független bábává képezték magukat.
- Többnyire értelmiségi, diplomás nők választják az otthon szülést. Mégis sokan közülük, ha egyáltalán elmennek a terhesgondozóba, a természetesség oltárán áldozva nem engedik például, hogy magzatszívhang-készülékkel ellenőrizzék a kicsit - bosszankodik Tahy doktor. - Pedig mennyi bajt kiszűrhetnének előre!
A nők egy része a terhesgondozás ellenőrzései közül azért nem kíváncsi bizonyos genetikai vizsgálatok eredményére, mert úgysem vetetnék el a sérült gyermeküket - magyarázza Geréb Ágnes.
Övék a döntés joga.

Koncert daganatos gyermekekért
Ötödször rendez jótékonysági koncertet a Béres Alapítvány a daganatos betegek megsegítésére. A május 5-én, a Zeneakadémia nagytermében tartandó rendezvény teljes bevételét a bakonyszücsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthona számára ajánlják föl. Az otthon a tizenegy, daganatos gyermekeket kezelő hazai intézmény egyike, olyan kezelésben, testi-lelki megerősítésben részesítik benne a kóron átesett fiatalokat, hogy ne leszázalékolt felnőtt, hanem teljes értékű ember válhasson belőlük. Bakos Tóth Márta, az intézet igazgatója számára azért különösen nagy öröm ez a segítség, mert idén - az anyagi támogatás hiánya miatt - működésük megrendült, így a Béres Alapítvány fölajánlása az utolsó percben érkezett. A komolyzenei koncertet adó Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tagjai és valamennyi föllépő művész a jótékonysági célra ajánlotta föl honoráriumát.

Holland hagyományok
Hollandiában régi hagyománya van az otthon szülésnek, ebből adódik a felettébb magas, harminc-negyven százalék közötti arány. Az anyai és a magzati halálozási arányszám semmivel sem nagyobb, mint a kórházas szülések esetében. A kismama választhat az otthona és a kórház között, és ha az előbbi mellett dönt, az első két hétben ingyenes, tehát tb által fizetett segítséget kap a család, hogyha kéri.

Ezek is érdekelhetnek