Nem fér minden a bögyünkbe

Ami az egyiknek táplálék, a másiknak keserű méreg - erre az igazságra már az ókorban rájöttek, sőt, Hippokratész megfigyelte, hogy a sajtok bizonyos embereknek fejfájást okoznak, s ezzel a görög orvos bizonyosfajta élelmiszer-érzékenységet ismert fel.
Allergiáról akkor beszélhetünk, ha az étel ellen hevesen tiltakozik az immunrendszerünk. Ennek tünete lehet csalánkiütés, szénanátha, az ajak, a légzőszervek megduzzadása éppúgy, mint hányinger vagy más gyomor- és bélrendszeri panasz. A leggyakoribb példa, ha a néhány hónapos csecsemő kiütéssel és teli pelenkával reagál a tehéntejre. Ez azt jelenti, hogy a tejben található fehérjére kóros választ adott a kicsi immunrendszere. Ilyenkor nem szabad tovább kísérletezni a tehéntejjel. Sőt, a gyerek marhából vagy borjúból készült étket sem kaphat jó ideig. Rossz hír, hogy a hajlam örökölhető. Ha mindkét szülő allergiás, hatvan százalék az esély arra, hogy a gyermek is az lesz. Jó hír, hogy az érintett picik kilenctizede hároméves korára kinövi tehéntej-allergiáját.
Az élelmiszer-érzékenyek zöme azonban berendezkedhet az élethosszig tartó diétára. A tojásallergiásoknak például még a csirkehústól is óvakodniuk kell. Némi vigasz, hogy amerikai kutatók a lassú, fokozatos hozzászoktatással kísérleteztek hét évnél fiatalabb gyerekekkel, s azok a végén már a két tojásból készült rántottával is megbirkóztak. Ilyesmivel azonban csak orvosi felügyelet mellett érdemes próbálkozni.
Bár látszólag hasonló a kórkép, mégsem számít allergiás megbetegedésnek a laktózérzékenység. Ez ugyanis enzimhiány következménye, vagyis abból fakad, hogy a szervezet nem termel elegendő laktáz nevű enzimet a tejcukor lebontásához. A laktázhiány öröklődhet, s mivel a táplálkozás ősi szokásaival függ össze, bizonyos népcsoportoknál, például az ázsiaiaknál, afrikaiaknál igen gyakori, a japánok körében például 95 százalékos az érintettek számaránya. Hazánkban 15 százaléknyian tejcukorérzékenyek, ők megfelelő diétára kényszerülnek.
Általában négy-öt éves kor körül jelentkeznek a tünetek, hányással, hasmenéssel, s a szülők kezdhetik törni a fejüket, hogyan pótolják a hiányzó fehérjéket és kalciumot a közönséges tejtől eltiltott gyermek számára. (Jó kalciumforrás egyébként a narancslé, a szardínia, az aszalt szilva.) Könnyebbség, hogy a joghurtokat, kemény sajtokat általában jól tűri a szervezet, s kapható laktózmentes tej is. Amerikai gyermekorvosok megfigyelték, hogy az élő, aktív joghurtkultúrát tartalmazó termékek egyenesen segítik a laktóz emésztését. A süteményektől, fagylaltoktól azonban óvakodniuk kell a betegeknek, ahogy egyes húskészítmények is rejthetnek "sutytyomban" hozzáadott tejcukrot.

Füzetek az adatbanktól
Nem mindig egyértelmű, pontosan milyen élelmiszerek tartalmaznak érzékenységet kiváltó anyagot. Először 1982-ben, Hollandiában jött létre egy adatbank, amely a gyártókkal együttműködve adta közre a baj nélkül fogyasztható termékek listáját. Hazánkban 2000-ben alapítványi támogatással jött létre a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank. E szervezet évente megjelenteti füzeteit, melyekben felsorolják, mit ehetnek-ihatnak azok, akiknél a kilenc leggyakrabban érzékenységet kiváltó anyag panaszokat okoz.
Az Adatbank Alapítvány ingyenes dietetikai tanácsadást biztosít telefonon hétfőnként 12 és 14 óra között a 06-80/204-763-as zöldszámon. A világhálón a www.taplalekallergia.hu címen tájékozódhatnak a páciensek.