Ránk rakódik a bánatháj

Kiveszi a kedvenc nadrágját a szekrényből, és belebújik. Mintha kissé máshogy érezné magát benne, mint legutóbb, a fenekén és a combján húzódik. A cipzárt csak úgy tudja felhúzni, hogy előtte jó erősen behúzza a hasát. Közben meg alig kap levegőt. Nem kell ide mérleg, anélkül is tudja: felszedett néhány kilót. A rosszabbik eset, ha már egyáltalán fel sem jön az a bizonyos kedvenc ruhadarab.
Ilyenkor rendszerint vad fogyókúrába fog az ember. Tízből kilencen valamilyen villámdiétát választanak, amelyek gyors súlycsökkentést ígérnek - ám ha sikerül is leadni a fölös kilókat, az eredmény általában nem tartós. A fogyózók 98 (!) százaléka öt éven belül visszahízza eredeti súlyát. Vagy még annál is többet.
Sokan ott hibáznak, hogy a fogyást csakis éhezés formájában, szenvedések árán képzelik el. Szigorú, betarthatatlan vezérelveket állítanak fel, úgyszólván teljesen megvonják maguktól az ételt - szóval napok múlva egyenes út vezet a kudarchoz. És ehhez még ideológiát is gyártanak! "Van rajtam pár kiló fölösleg, de nem tehetek róla, hiába minden próbálkozás, ilyen géneket örököltem az anyámtól..." "Ilyen hajtás mellett nem érek rá napközben enni meg az alakommal foglalkozni, örülök, ha este végre lehuppanok a fotelbe és megjutalmazhatom magam néhány finom falattal..." "Jól vagyok én így is, akinek nem tetszem, ne nézzen rám..."
Másokból a kitartás hiányzik. Nekik azért nem sikerül lefogyniuk, mert a kezdeti sikerek láttán engednek a gyeplőn, ezért a súlycsökkenés folyamata megtorpan, sőt - ahogy már utaltunk rá - újból elindul a hízás. Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyeseknél a hízásnak lelki okai vannak. A zsírpárnák növesztése egyfajta védekezés lehet a külvilággal (például munkahelyi gondokkal, szerelmi bánattal, stresszel) szemben. Az úszógumikat nem véletlenül nevezik bánathájnak, hiszen a hiányzó boldogságot sokszor a csokoládék és parfétorták endorfintermelést fokozó hatásával pótoljuk.
A kifogások világa rendkívül kényelmes, ideig-óráig képes is elaltatni a háborgó lelkiismeretet. Ám a kilóknak nem szab határt. Márpedig az első fölös kiló után egyre könnyebben tapad meg a második, a harmadik, a negyedik...
Apró, megfontolt lépésekkel haladni előre - ez minden sikeres fogyókúra alapja. Kezdésképpen az étrendben a rossz szokásainkon változtassunk: a cukros üdítőket cseréljük le ásványvízre, a fehér kenyér helyett a rozsos zsömlét, a vörös húsok helyett a fehéreket válasszuk. Ezek az elhatározások könynyen betarthatók, és egyre kevésbé megterhelt szervezetünkben mégis elindul a kedvező folyamat. Már ha az étrendi változások rendszeres mozgással párosulnak. Mert anélkül - bármilyen fájdalmas a hír - nem nagyon megy.

Hol kezdődik a túlsúly?
A túlsúlyosság megállapításához a legegyszerűbb módszer a testtömegindex (TTI) kiszámítása. Ez az arányszám a súlyt a magassághoz viszonyítja: a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével, és megkapjuk a TTI-t. Például egy hatvankilós, 170 cm magas nő testtömegindexe: a 60-at osszuk el az 1,70 négyzetével, vagyis 2,89-cel; az eredmény: 20,76.
Sovány: 18,5 TTI alatt
Normális: 18,5 és 24,99 között
Túlsúlyos: 25 és 29,9 között
Elhízott: 30 fölött

Kilós bajok, bajos kilók
Jobban ki van téve az egészségügyi problémáknak az, akin a kelleténél jóval több a zsírszövet. A kövérség ugyanis növeli a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, többek között az érrendszeri megbetegedésekét, a II. típusú diabéteszét, az ízületi bajokét és egyes rákbetegségekét. Fordítva is igaz a tétel: a fogyókúra megkezdése előtt, vagy ha kitartásunk ellenére sem mozdulnak rólunk a kilók, érdemes alapos orvosi kivizsgálásnak alávetni magunkat, mert a túlsúlyt szervi elváltozás, hormonális probléma is okozhatja. Milyen szervi bajok lehetnek a háttérben? Nézzünk néhány példát!
Hasnyálmirigy: az inzulin termeléséért felelős; cukorbetegséghez, egyszersmind hízáshoz vezethet az inzulintermelésben fellépő zavar.
Agyalapi mirigy: az emésztésért, a tápláléklebontásért felelős szervek működésében (amelyeket az említett, borsószem nagyságú mirigy irányít) zavar léphet fel, ami akadályozza a hormontermelést, és hízást okozhat.
Pajzsmirigy: olyan hormonok termelését végzi, amelyek felelősek a tápanyag energiává alakításáért; ha alulműködik, a szervezet anyagcsere-folyamatai lelassulnak, és máris rakódnak ránk a kilók.
Mellékvesék: az általuk termelt hormonok biztosítják a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyát, illetve az anyagcsere-folyamatokat. A kortizol nevű hormon túltermelése megnöveli a zsírsejtek méretét, ezáltal a zsírszövet nagyságát. Ez akkor következik be, ha a szervezetet - például betegség, baleset következtében - huzamos ideig stressz éri.

Visszafelé elsülő diéták
Ellentmond a józan észnek, hogy miközben a fogyókúrás üzletág szinte mindenütt aranybánya, azok, akik diétáznak, néhány esztendő múlva többségükben kövérebbek, mint a fogyókúra előtt.
Németországban és több más uniós tagországban is kormányzati szinten üzentek hadat a kövérségnek, ezért a legújabb ilyen helyzetfelmérést érthető érdeklődés kísérte. A Die Welt című német napilap online kiadása ismerteti annak a többéves brit kutatásnak az eredményét, amely a fogyókúrák hatását elemezte. A tanulmányból ítélve a fogyókúrázók kétharmada a diéta után öt évvel az eredeti, fogyókúra előtti súlyánál nehezebb volt. A lap szerint ezzel tudományosan is bizonyították azt, amit a pszichológusok már korábban is tudtak: a diéták hizlalnak!
A német újság internetes változata hivatkozik a New Scientist című tudományos lapra, amely szerint egy angol pszichológusnő a következőképpen kommentálta a fogyókúrás guruk számára lesújtó eredményt: "Édesanyám már évek óta él a diéta szabályait betartva, és teljesen egyértelműnek tartja, hogy eközben az ember hízhat."
A Die Welt online kiadása befejezésül megjegyzi: lehet, hogy a németek nem is azért kövérek, mert túl sokat esznek, hanem azért, mert előírásosan betartják a fogyókúrák szabályait?