A mi ügyünk VII.

Nagy a zavar a tányérunkban - akárcsak ez ügyben a fejekben -, úgyhogy először is a fogalmakat tisztázzuk. Legtöbbször talán a bio- vagy ökotermék kifejezéssel találkozunk. Azokat az élelmiszereket nevezzük így, amelyek megfelelnek a hatályos, magyar és uniós, szigorú előírásoknak. Például az állatokat nem tömik tele feleslegesen növekedési hormonokkal vagy gyógyszerekkel; a termőhelyen a növényvédő szerek (mivel nem használják őket) nem mosódnak bele a talajba és nem kerülnek a levegőbe, nem is beszélve magukról a megtermelt élelmiszerekről. A natúr termékekben kevesebb a tartósítószer és az adalékanyag (vagy teljesen mentesek tőle). A reformételek pedig azok, amelyeket egy adott időszakban egészségesnek, jótékony hatásúnak gondolunk.
A GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből nemrég kiderült, hogy négyből három magyar fogyasztó sohasem vásárol bioélelmiszert, s e szokásukon a jövőben sem kívánnak változtatni. Legnépszerűbbnek a biozöldségek és -gyümölcsök tűnnek, a tudatos ökotermék-vásárlók közül minden harmadik ilyen kenyeret, minden negyedik pedig ilyen zöldség- és gyümölcslevet vesz. A válaszadók negyede joghurtból, illetve kefirből, másik negyede müzliből és müzliszeletből vásárol bioárut.
Ha valaki bioboltban, biopiacon vásárol, arra kell számítania, hogy az átlagos bolti árnál kétszer-háromszor többet fizet majd: egy kiló paradicsom 700-1000 forint, egy kiló alma 500 forint, egy liter tej 250 forint, egy 75 dekás kenyér 300 forint, egy kiló mangalicahús 2500-3000 forintba kerül. A legtöbb bioboltban a fűszerektől kezdve a bébiételekig, a sörtől a csokoládéig majdnem mindent meg lehet vásárolni - csak bírja az ember pénztárcája.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a bioételek jobbak, mint a hagyományosak, hiszen sokkal körültekintőbben termelik őket, az egészségre ártalmas vegyi anyagokat nem vagy a szoksásosnál jóval kevesebbet tartalmaznak. Az áraik miatt azonban egy átlagos jövedelmű, négy-öt fős család nem engedheti meg magának, hogy csupán ökoételeken éljen.
- A túlhajszolt bioimádatnál sokkal fontosabb, hogy kiegyensúlyozott, egészséges és változatos étrendet alakítsunk ki. Sok olyan élelmiszer van, amelyen ugyan nem virít a biotanúsítvány, mégis egészséges és áldásos a szervezetre - tanácsolja Kuglosics Mónika dietetikus, aki néhány jó tanáccsal is szolgál. Kezdjük kis lépésekkel: már azzal sokat tehet valaki az egészségéért, ha finomított cukor helyett mézzel édesít vagy ha fehérliszt helyett teljes kiőrlésűvel süti a süteményt.

Érdemes megfogadni
· Együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, de leginkább azokat, amelyeknek szezonja van, s ne decemberben vízízű paradicsomot vagy nyáron éretlen banánt. A szezonális növények eleve olcsóbbak és ízletesebbek, mint a primőrök.

· A piac az egyik legjobb választás, ha zöldséget vagy gyümölcsöt szeretnénk venni, különösen, ha a kistermelőktől, őstermelőktől vesszük meg az árut. Lehet, hogy a portékájuk valamivel drágább, mint a hipermarketekben kapható termékek, de egy lépéssel közelebb vannak a biotermékekhez.

· A legtöbb nagyobb szupermarketben lehet kapni biominőségű tejtermékeket, de az ajánlott megoldás ebből a szempontból is a piac: a nagyobb piacokon lehet kapni házi tejtermékeket, tejet, sajtot.

· A cukrozott, szénsavas üdítők helyett készítsünk gyümölcs- vagy gyógyteát. Mézzel ízesítve és behűtve nagyszerű frissítők.

· A gyümölcsjoghurt nagyszerű csemege, de a boltban kapható fajtákban legtöbbször túlságosan sok az adalékanyag (színezék, aroma stb.). Sokkal ízletesebbet készíthetünk otthon natúr joghurt, friss vagy fagyasztott gyümölcs és egy turmixgép segítségével.

· A müzliszeletet sokan egészséges, fogyókúrázók számára tökéletes ételnek tartják, ámde a legtöbb változata rengeteg cukrot tartalmaz. Sokkal jobban járunk, ha elrágcsálunk egy maroknyi diákcsemegét vagy más olajos magvat mazsolával.

· A túlzott sózás ugyanolyan ártalmas, mint a túlzott cukorfogyasztás. Ahelyett, hogy minden ételt alaposan megsóznánk, használjunk inkább zöldfűszereket a fogások ízesítésére.