Korosodó pocakosok

Statisztikai adatok árulkodnak arról, hogy a mai harmincéves nők 36 százaléka gyermektelen, 43 százalékuk hajadon. Egyre többen 30-35 éves korukban szülik meg első gyermeküket, sőt, sokan egészen a negyvenes éveikig kitolják az időt.
Számtalan oka bújhat meg a háttérben annak, hogy egy nő miért halogatja a gyermekvállalást. A legkézenfekvőbb azt feltételezni, hogy valaki későn érő típus, kivárja, míg elég felkészültnek érzi magát az anyaságra. Mégis sokkal inkább a társadalmi változások alakítják így a nők szemléletét. Míg régen az asszonyok harmincéves koruk után - amikor már óvodába lehetett adni az utódot - próbálkoztak a karrierépítéssel, addig ma ez épp fordítva alakul: előbb a karrier és az anyagi biztonság, s csak aztán a gyerek - ez lett a jellemző sorrend. Többen szereznek diplomát, mint évtizedekkel ezelőtt, s ha már annyit tanultak, hasznosítani szeretnék tudásukat, előbbre próbálnak jutni a ranglétrán. Persze nem minden nő álmodik fényes karrierről, szívesen alapítana családot, szülne gyerekeket rögtön a diploma után - ám félti az állását, ezért először "bedolgozza" magát a cégéhez, remélve, hogy így később, a gyes után talán majd visszavárják.
Karrier ide vagy oda, a negyvenedik év felé robogva a nőkben egyre hangosabban ketyeg a biológiai óra, egyre erősödik a gyerek utáni lázas vágy. Legyünk őszinték: az is nehezíti a negyvenes nők helyzetét, hogy a "maradék" férfiakkal kell megelégedniük, hiszen a "java" már elkelt, családot alapított.
Nem vagyok elkésve a szüléssel, mivel minden nő maga dönti el, mikor vállal gyermeket - mondja magáról Tokaji Móni, aki 41. születésnapjáig két férjet és néhány barátot "fogyasztott el". Móni közgazdász, nős barátja remek anyagi hátteret és karriert nyújt számára. Most érett meg benne a szándék, hogy gyermeket szeretne, s ezt közölte is házasságban élő partnerével. Mivel a férfi semmiképpen nem akarta feleségét és négy gyermekét faképnél hagyni, köztes megoldást választott. Engedett a nő kérésének, és vállalta, hogy 58 évesen megajándékozza Mónit az áldott állapot boldogságával. A törvényes apaságot viszont nem vállalta, mert ez a szekér nála már elment.
Egy gyermek felnevelése mintegy húsz évbe telik, mindenkinek érdemes végiggondolnia, hogy mit vállal - tanácsolja a pszichológus. A későn született utódok esetében arra is számítani kell, hogy a szülő az évek múlásával esetleg testileg-lelkileg egyre kevésbé lesz alkalmas a gyermeknevelésre. Ugyanakkor az érettebb korban szülésnek számos előnye is van: a késői szülők sokkal nyugodtabbak, a munka és a pénz utáni hajsza már nem veszi el tőlük a gyerekkel töltött idő örömét.
Csak hát aki negyvenévesen szül, majdnem hatvan lesz, mire gyermeke érettségizik. És a mai szülési kedvet látva a hetvenen is jócskán túl lesz, mire az unokáját ringathatja...

Ötvenegy éves a csúcstartó
A XX. század előtt a nők feleségek és édesanyák voltak, s a férfiak feladata volt a pénzszerzés. Mára a nőknek éppúgy dolgozniuk kell, mint a férfiaknak. Így nemcsak kevesebb gyermek születik, de ki is tolódik az első baba vállalásának ideje - tekint vissza Czeizel Endre orvos-genetikus. Pár évtizede még a húszas éveiknek elején szültek a mamák, most pedig már senki nem kapja fel a fejét, ha egy negyvenéves kismama jelenik meg a terhesgondozáson. Igaz, 35 év felett növekszik a petesejtekben a számszerű kromoszóma-rendellenességek aránya, de szűrővizsgálattal ez ellenőrizhető. Ez persze nem kötelező, de minden "öreg" kismamának felajánlják a magzatvíz vizsgálatát, ami után az esetleges Down-kórra fény derülhet. A negyven év feletti kismamák esetében egyébként egy százalék annak a kockázata, hogy beteg gyereket szüljenek, miközben legalább két százalék a valószínűsége annak, hogy a magzatvízvizsgálat következtében elvetéljenek. Ezért a genetikusprofesszor azt tartaná ideálisnak, ha az Angliában már jól bevált, mindössze 25 ezer forintba kerülő módszerrel, az anyai vérből állapítanák meg az esetleges rendellenességet a későn szülő nőknél. Erre azonban még várni kell Magyarországon. Kétségtelen tény az is, hogy a negyedik iksz körül babát vállaló asszonyok gyermekei általában érdeklődőbbek és nyugodtabbak. Hazánkban nyolc százalék a 35 év után szülő nők aránya. Czeizel Endre praxisában a legidősebb kismama egy 51 esztendős pedagógus volt, aki egészséges kisfiúnak adott életet.

Sorsvezető álmok
Arany János megtapasztalta, hogy cseppet sem könnyű korosodó szülék szeme fényének lenni. Apja, Arany György nem kevesebb, mint 55 esztendős, anyja, Megyeri Sára pedig 45 éves volt, mikor tizedik gyermekük, Jánoska világra jött. Rajta kívül egyetlen lányuk maradt életben, az viszont már asszony volt. A kisfiú egyedül fürdött szülei szeretetében. Apja a hamuba rajzolt betűkkel tanította meg olvasni, alig négyéves korában. A csendes, visszahúzódó fiúcska csenevész volt, ezért a család papnak szánta.
A zárkózott, koraérett legényt nem kerülte el ugyan az ifjúkor lázadása, ám ez a kaland csak egy rövid kitérő volt számára. Arany János ugyanis - bár a bohémság távol állt tőle - elszánta magát, hogy vándorszínésznek áll. Egy éjszaka azonban rémálom riasztotta fel, s abban halott anyját látta. A "tékozló fiú" megrémült, s azonnal búcsút mondott a komédiástársulatnak. Mire hazatért, apja megvakult, anyját pedig két héten belül valóban ravatalon láthatta. Csoda-e, hogy a felelősségtudó költőt sokáig lelkiismeret-furdalás gyötörte amiatt, hogy egyáltalán magára merte hagyni agg szüleit? Úgy érezte, vesztüket maga idézte elő.
Áprily Lajosnak ugyancsak az álmok üzentek. A költő idős szülők egyetlen gyermekeként született. Édesapja már hetvenesztendős volt, mikor fia még a gondtalan diákéveit élte. Az öreget azonban elbocsátották állásából, így Áprily Lajosnak már középiskolás korában tanítványokat kellett fogadnia, hogy eltartsa magát. Lázadozott is e korán jött kötelesség ellen, s alaposan megromlott a viszonya apjával.
Csakhogy őt is meglátogatta a bűntudat egy álom képében. A látomás arra sarkallta, keresse meg az öreget, s kérjen bocsánatot tőle. Nem lett volna vérbeli poéta, ha nem könnyített volna a lelkén azzal, hogy minderről ír egy verset (Apám emléke).