Lúdtalptól a zsákhordó izomig

A felegyenesedés nemcsak mozgásszervi problémáink, de egy csomó egyéb bajunk okozója: például az aranyeres panaszoké, a kötőszöveti gyengeségekből eredő betegségeké. Ezek együttesét gravitációs betegségeknek nevezzük. Akadnak persze bajok, amelyeknek hajlama a családban öröklődik, ilyen például a köszvény meg a csontritkulás.
Ma minden ötödik ember mozgásszervi panaszokkal küzd, a hatvan évnél idősebbeknek már a fele megtapasztalta a kínzó tüneteket. A problémák egyre korábban kezdődnek, már a negyvenesek-ötvenesek is érezhetik a gyötrelmeket. Ennek oka főleg az, hogy bár egész nap dolgozunk, lótunk-futunk, teszünk-veszünk az irodában vagy takarítunk a lakásban, ám az egészséges, célirányos mozgás, a torna már nem fér bele a napirendünkbe. Ugyancsak gyengíti ellenálló képességünket a stressz, a gyulladásos betegségek pedig épp az immunrendszer gyengülése miatt alakulhatnak ki.
Az orvosoknak gyakorta feladja a leckét, hogy megtalálják a bajok gyökerét. A mozgásunkban korlátozó, életvitelünket megváltoztató betegségek eredhetnek valamelyik izomból, ízületből, csontokból vagy ínszalagokból. Egy steril, azaz nem külső kórokozó keltette gyulladásnak azonban ezer oka lehet, s ahogy Ardai főorvos fogalmaz: aminek ezer oka van, annak nincs egyetlen igazi oka.
Milyen problémák keserítik életünket? Nagyon gyakori például a nyakfájás; sokakat gyötör az úgynevezett zsákhordó izom fájdalma, s e panaszok egyre gyakoribbak azok közt, akik sokat ülnek a monitor előtt. Könnyen lehet, hogy évtized múlva külön szakorvosok foglalkoznak majd a számítógép okozta nyavalyák gyógyításával. A pácienseknek már most is a térdeplőszékek használatát ajánlják, mert ezzel megszűnnek a vállba, felkarba sugárzó fájdalmak.
Ha fentről lefelé haladunk, minden testtájon lelünk "lehetőséget" mozgásszervi panaszra: a teniszkönyök például nemcsak a sportolókat kínozza, a gerinc gyulladásos ízületi betegsége, az úgynevezett Bechterew-kór pedig már a tizen-huszonévesek életét is megkeserítheti. Ugyancsak fiatal korban jelentkezhetnek a porckorongsérvek is. Az időseknek pedig a porckorongok kopása gyakran csontritkulással társulva nehezítheti meg az életét. A csípőízület elváltozásai lehetnek veleszületett rendellenességek - ilyen a csípőficam -, a korosodók pedig főleg a combfej elhalása, illetve az ízület súlyos, járásukat nehezítő kopása miatt fordulnak orvoshoz.
A hölgyeket szomorító karikaláb vagy X-láb nem csupán hiúsági kérdés, a főorvos szerint ugyanis ezek hajlamosítanak a későbbi térdízületi porckopásra. E lábhibákat ezért, ha szükséges, ortopédiai műtétekkel korrigálni szokták. A lúdtalpbetétnek gyerekkorunkban búcsút mondtunk, pedig a hozzáértő szem minden harmadik embernél felfedezi a bokasüllyedést vagy valamelyik lábboltozat süllyedését. A páciens sokszor csípő-, térd- vagy gerincpanaszokkal fordul orvoshoz, pedig a bajt a lúdtalp okozza, s egy minta után készített betét a panaszokat hetek alatt eloszlathatja.
Az előbbi példából is kitűnik, hogy a baj nem mindig ott van, ahol a fájdalmat érezzük. Ezért a mozgásszervi bajokkal foglalkozó orvosok alapszabálya, hogy a beteget mindig tetőtől talpig meg kell vizsgálni, s persze ki kell kérdezni őt az életviteléről, foglalkozásáról is. Ardai György főorvos hisz benne, hogy az alapos orvosi vizsgálat semmilyen modern műszerrel, képalkotó eljárással nem helyettesíthető. Amikor azonban indokolt a röntgenfelvétel, nem kell tartani tőle - magyarázza a doktor -, ugyanis a légkörből egy évben tizenhatszor annyi ionizáló sugárzás "bombáz" minket, mint amennyi egy röntgenezéssel éri a szervezetet.

BÜTYÖK: A hegyes orrú cipőben rendellenes a nagylábujj tartása, a nyomásnak kitett részen gyulladás, majd csontfelrakódás alakul ki.

KALAPÁCSUJJ: A szűk cipőben a második és a harmadik lábujj nem fér el, fölfelé nyomódik, majd rögzül.

SARKANTYÚ: A hosszanti boltozat ellaposodása csontkinövéshez vezethet.

Fürkészik a lelket is
Akinek hasogatott már a dereka vagy a térde, az bizony tudja, hogy a mozgásszervi betegségek mennyi gyötrelemmel járnak. Sokszor aludni sem hagyják "áldozatukat". Nem csoda hát, hogy a páciensek jó részét depresszióssá teszi, hogy együtt kell élnie a fájdalommal, ráadásul nehezebben mozog, ezért beszűkül világa. A Budai Egészségközpont Kft. Szakkórházában, az Országos Gerincgyógyászati Központban ezért vezették be a rendszeres pszichológiai vizsgálatot, ami abban is segít, hogy a kezelési tervet valóban személyre szabottan állíthassák össze. A műtétek előtt minden beteggel elbeszélget a lélekgyógyász, hiszen a szorongó páciens nehezebben fekszik a sebész kése alá, és lassabban is gyógyul.

Vegye kezébe az életét!
Belátjuk, hogy a címbeli receptet lényegesen könnyebb lenne felírni, mint betartani. Mi mégis arra biztatjuk olvasóinkat, hogy ezentúl fogadják meg lapunk hasábjain a Budai Egészségközpont orvosainak útmutatásait, és voksoljanak az egészséges életmód mellett. A Szabad Föld és Magyarország egyik vezető egészségügyi magánintézménye ugyanis a jövőben együtt szeretne mindenkit olyan kiegyensúlyozott életvitelre sarkallni, amelyben az ember fizikailag, szellemileg és lelkileg örömét leli.
Rovatunkban hétről hétre folyamatosan az egészségközpont több mint száz orvosa ad tanácsokat ahhoz, hogyan őrizhetjük meg egészségünket. Akiket pedig már utolért a baj, a kezelés mikéntjéről olvashatnak majd - a kardiológiától az ortopédián és az érsebészeten át a pszichiátriáig mintegy harminc szakterületet átfogva.
Miért választottuk partnerül a Budai Egészségközpontot? A neves, nemzetközileg is elismert szakemberekből álló csapat filozófiája, hogy egyszerre gyógyítják a testet és a lelket. Pácienseiket nem betegként, sokkal inkább vendégként kezelik. Mert hisznek abban, hogy a gyógyuláshoz orvosaik tapasztalata, szakértelme és a legmodernebb berendezések alkalmazása mellett a barátságos környezet, az emberi hang is hozzájárul.
A receptet ezentúl együtt írjuk. És reméljük, kedves olvasó, hogy ön kiváltja majd.

Budai Egészségközpont, 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 8. Telefon: 06-1/88-77-900.