Igazi férfiak

Ideális esetben a férfi képes egy időben jól működni apaként, családfenntartóként, mesteremberként, a közösség tagjaként. Ko­­rábban ezeket a szerepeket a parasztember magától értetődően viselte: tanította a gyermekeit, az unokáit, megosztotta a tudását az ifjakkal, tudott építeni, megjavítani, ami elromlott, aktívan részt vett a falu életében. Napjainkban a válások magas aránya (a házasságok hetven százaléka) miatt sok nő egyedül neveli a gyermekét, s a férfi pedagógusok száma is jelentősen lecsökkent. A kapcsolódó értékek elveszni látszanak, a minták nem öröklődnek át az új generációkra.
– A gyermekeknek szükségük van az apa, a férfi példaképre. A fiúk erre építhetik a saját apaságukat, míg a lányoknak a párválasztásnál kell(ene) az otthon látott mintába kapaszkodniuk. Példakép hiányában, tudat alatt mozifilmekből, magazinokból próbálják azt felépíteni. Azonban az idealizált minta tévútra visz: a nőkben irreális elvárások keletkeznek, a való életben a kapcsolataikat ehhez képest csak veszteségként élik meg – tárja fel a probléma okát Bedő Imre közgazdász, férj, apa, aki az erkölcsi alapok megszilárdítására, a család és a társadalom megerősítésére hozta létre a társadalmi mozgalmat.  
– Hajdanán a fiúgyereket nem a munkára, hanem a családfői szerepre nevelték, mert a későbbiekben ezen a területen kellett helytállnia férfiként, apaként. Számára a család mindentől előbbre való volt. Nőt azért választott maga mellé, hogy közös szövetségben gyermekeket neveljenek. Mára ez a példakövetés megszűnt, a fiúkat (is) kizárólag a munkahelyi, pénzkereső szerepre készítik fel – fejtegeti tovább gondolatait a Férfiak Klubjának vezetője.
A szervezet már 2013-ban felismerte a férfiminta, -példa hiányának problémáját. Az alapító szerint gond az is, hogy a nők olyan párral akarnak egész életen át tartó kapcsolatot fenntartani, aki nem kapott megfelelő mintát arra, miként is kellene a családfői szerepben jól működnie. Mindez konfliktust jelenthet a két nem között. Az 1980-as években végbement városiasodás folyamata annyira gyorsan és erőszakosan következett be, hogy a paraszti élet értékeit, szerepeit, keretrendszerét nem volt lehetőség átmenteni. A megváltozott életkörülmények között, ahol a több ezer éves mintázat érvényét veszítette, sok férfi nem találta a saját helyét: kimaradozott otthonról, tébláboló, alkoholista lett.
– A hajdani életmódjában nem, de a felelősségében megjelenő férfiszerepet újra kell teremteni. Ha teljes erővel a család élére készítenénk fel a fiúkat, a munkahelyi elkötelezettség kényszere miatt otthon akkor is csak a minimumot tudnák adni ebben a szerepükben. Más részről, ha a férfi egy második anyát keres a kapcsolataiban, aki gondoskodik róla, akkor a gyermeknevelési funkciója nem érvényesülhet. Harmadszor az is probléma, hogy a fiúk és lányok felszínes internetes felületeken, vadidegenként próbálnak egymással erős szövetséget kötni – hangsúlyozza Bedő Imre.
A házasságnak legfőképpen a jövő nemzedék felnevelése érdekében kellene létrejönnie. A gyerekeknek megtanítva, hogy ők a legfontosabbak, és az élet velük válik teljessé, illetve a közös célnak az életmódban, a prioritásokban is meg kellene jelennie. Helyette az a mindennapi gyakorlat, hogy a jövő nemzedéke hátrébb szorul a szüntelen munka, az azzal járó fáradtság, a stressz és a „megérdemelt” pihenés, szórakozás miatt.
A felgyorsult világ, az információdömping, a nemek versengése, az anyagi kiszolgáltatottság, a felszínesség, a depresszió kovácsolta nehézségekkel naponta meg kell birkóznunk. A kihívások közepette a modern kor azt az elvárást állítja a férfival szemben, hogy teljes tudatossággal irányítsa, kontroll alatt tartsa az életét. Azonban ennek a módjáról több évtizeden át nem látott mintát.
– A férfira minden időben nagy szükség volt és van a család életében. Tévhit, hogy egykor kizárólag az asszonyokra hárult a gyermeknevelés feladata. A hagyományos parasztudvarban a lakóház mögött húzódott a föld, ahol a családfő naphosszat dolgozott, a gyerekek pedig ott, a szüleik körül játszottak. Ennél fogva az apa folyamatosan jelen volt a fia, a lánya életében – említi Bedő Imre. – Manapság az egyre kiszámíthatatlanabb, kockázatokkal terhelt világban még inkább felmerül a biztonságot nyújtó, a megoldást kereső és hozó férfi igénye. A kérdés az, hogy a mai kor embere képes-e ismét felvállalni ezt a szerepet. A zsigereinkben él a nagyapáinktól látott minta, és visszanyúlhatunk a felelősségvállaláshoz, a teherbíráshoz – részletezi bizakodva a Férfiak közösség vezetője, a Teremtő tűz, a Férfienergia és a Megbízható férfi című könyvek szerzője.
Azt tanácsolja, hogy a gyereket tudatosan neveljük a családfői szerepre. Ehhez kellő időt kell töltenünk a családi fészekben, szükség van olyan alkalmakra, amikor az anya, apa, gyerekek együtt vannak otthon. Vegye ki mindenki a részét a ház körüli teendőkből, főzzünk, mossunk együtt a gyermekeinkkel, mert a közösen végzett munkának összekovácsoló az ereje.
De a férfiértékért tenni akarók önálló igyekezete kevés a változáshoz, társadalmi összefogás kell a cél érdekében. A Férfiak Klubja erőn felül tesz azért, hogy ennek az értéknek – amely manapság az erőszak és fölény negatív vonzatával tárul – visszaadja a hajdani presztízsét. Azt akarja, hogy a nő újra felnézhessen a férfira, méltó példát állítsanak a gyermekek elé, amellyel ők akarnak és tudnak is azonosulni. A megváltozott életkörülmények közepette igazán nagy szükség van az igazi férfira.