
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Karácsony előtt szinte mindannyian többet vásárolunk a szokásosnál. Csábítanak az ünnepi díszbe öltözött üzletek, törjük a fejünket, hogy mivel szerezhetnénk örömöt a szeretteinknek, vadászunk az ajándékokra, pakoljuk a bevásárlókocsiba az ünnepi „terüljasztalkám” hozzávalóit. A nagy készülődésben könnyen előfordul, hogy több pénzt adunk ki, mint amennyit terveztünk. Vajon mikor kell aggódnunk a túlzott költekezés miatt?
A szeretetnyelv az a mód, ahogyan kifejezzük és megéljük a szeretetet. A fogalmat Gary Chapman amerikai író, párkapcsolati szakértő, lelkész alkotta meg 1992-ben. Az elismerő szavak, az együtt töltött minőségi idő, a szívességek és a testi érintés mellett az ajándékozás a Chapman által megfogalmazott öt szeretetnyelv egyike. Mondhatjuk, természetes, hogy ezekben a napokban többet időzünk a boltokban, különösen, ha azt érezzük, hogy a karácsonyfa alá tett ajándékokkal fejezhetjük ki leginkább a szeretteinknek, hogy mennyire fontosak nekünk – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében, amely arra is kitér, hogy az még nem számít kényszeres vásárlásnak, ha csak karácsony előtt járjuk többet a boltokat. A vásárlásfüggők nemcsak az ünnepi időszakban, hanem az év 365 napján teszik ezt, ráadásul nem a másik megajándékozása, hanem az önmaguknak való örömszerzés a céljuk.
A kényszeres vásárlás impulzív viselkedészavar. Az emberek 6-7 százalékát érinti, és a nőkre jellemzőbb, mint a férfiakra. Az érintettek mindig sokat költenek és általában felesleges dolgokat vesznek meg, súlyos anyagi problémákba, akár adósságokba kergetve magukat. Ám az így szerzett boldogságuk nem tart sokáig, hiszen általában már a fizetés után megjelenik a bűntudat és a csalódottság. Mivel a megvásárolt tárgyakra többnyire nincs szükség, előfordul, hogy a kényszeres vásárlók végül visszaviszik a boltba, hogy enyhítsék a rossz érzéseiket, vagy egyszerűen elajándékozzák a felesleges holmikat. Egyes családokban komoly viták is kialakulnak a túlköltekezések miatt, és gyakori, hogy az érintett a szégyenérzet és a konfliktusok miatt elkezdi dugdosni új szerzeményeit a többiek elől.
A vásárlás mindmáig nem diagnosztizálható függőség a Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében – írja a Pénzcentrum. Klinikai értelemben tehát nem számít betegségnek, de viselkedési zavarként egyre több embert érint manapság. A probléma hátterében ráadásul hasonló mechanizmusok állnak, mint az alkohol- vagy drogfüggőség esetében. És bár a kényszeres vásárlás az ember szervezetére nincs káros hatással, szociális életét alapjaiban rendezheti át vagy károsíthatja meg.
Bármennyire is szeretnénk a legszebb, legfényesebb ünnepet biztosítani a családunknak, a még több vásárlás, az ajándékok sokasága, a roskadásig pakolt asztal nem feltétlenül visz közelebb e célhoz. Emlékezzünk csak a fent említett öt szeretetnyelvre: létezik az a fajta ajándékozás is, amikor önmagunkat adjuk ajándékba a másiknak, érezze, hogy vele vagyunk, hogy csakis rá figyelünk. Mert amikor időt adunk a másiknak, valójában magunkat adjuk neki. Legyen ez a mi szeretetnyelvünk.
Miért szeret az agyunk vásárolni?
A vásárlás jó érzés, táplálja agyunk jutalmazási rendszerét. Becsapós marketing trükk, hogy az ajándékozást olyan reklámokhoz kötik, amelyek arról szólnak, hogy barátaink és családtagjaink mennyire boldogok lesznek és szeretve érzik majd magukat, ha megvásárolnak számukra egy bizonyos ajándékot. Míg máskor hangsúlyozzák a versenyt azáltal, hogy korlátozott idejű ajánlatokat kínálnak, mely termékekre azonnal le kell csapni, ha jót akarunk.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu