Jófej kollégák, korrekt bérezés

Tapasztalatok szerint a munkahelyi társas helyzetekben (például a reggeli kávézás alkalmával) az eltérő generációk képviselői nehezen teremtenek kapcsolatot. Kezdeményezőek egymás felé, ugyanakkor gátló tényezőként működnek a koralapú előítéletek. Érdemes a fiatalok és idősebbek közötti különbségekről nyíltan beszélni, máskülönben az egymás iránti kedvezőtlen tapasztalatok sztereotípiákká, idővel a közös munkát hátráltató diszkriminációvá alakulnak – nyitotta meg egy ütős felvetéssel Bereczki Enikő generációkutató az influenszerek (azaz: tartalomgyártók) és vállalati HR-vezetők részvételével zajló pódiumbeszélgetést a Generációk Éjszakája rendezvényen. – Kutatások szerint a munkahelyen köttetett barátság (főként nők esetében) erősíti a vállalat felé való elköteleződést, illetve a személyes kontaktusok enyhítik az előítéleteket. Érdemes tehát hangsúlyt helyezni a generációk közötti kapcsolatépítésre. Sok munkaadó ezt igyekszik megspórolni, mondván, ez az energiabefektetés nem járul hozzá a vállalati profithoz. Pedig éppen ellenkezőleg. 
A munkaerőpiacra belépő Z generáció a korábbiakhoz képest más mentalitást, elvárásokat hoz magával. Bereczki Enikő kérésére két Z generációs influenszer, Baranyai Barna kommunikációs szakember, humorista és dr. Surányi Noé vállalati jogász tette fel a közösségi oldalán a kortársainak azt a kérdést, hogy „téged mivel tudna megfogni egy vállalat, hogy szívesen és sokáig dolgozz náluk?”. A „zések", vagyis az 1997–2012 között születettek a korrekt bérezést, a túlóra kifizetését és a bejelentett munkaviszonyt elvárásként fogalmazták meg. 
– Első helyen természetesen a megfelelő kereset áll. Nettó négyszázezer forint pályakezdő bérként manapság nem elrugaszkodott kérés. Nem igénylünk feltétlenül évi tizenöt százalékos béremelést, ugyanakkor a biztonságot jelentő, inflációkövető fizetést igen – reagál őszintén az összegyűjtött információkra Baranyai Barna. 
Felmérések alapján a magyar munkavállalóknak az előbbin túl a munka-magánélet egyensúlya, illetve az állás hosszú távú stabilitása a legfontosabb igénye, de előkelő helyen szerepel az emberi oldal is: a fiatalok számára motiváló tényező, ha „jófej” kollégákkal, csapatban dolgozhatnak együtt. 
– Egységesen, egyértelmű igényekkel lépnek fel a Z generációsok a munkaerőpiacon. S a vállalatok éppen ezeknek az erős nyomásoknak a hatására fognak változtatni – jegyzi meg Márton Katalin HR vállalati vezető. Elmondja, hogy a gyorsan munkahelyet váltó, a saját útjukat kereső fiatalokat úgy lehet megtartani, hogy később engedik őket visszatérni a vállalathoz. Jellemző a fiatalokra, hogy párhuzamosan több pozíciót is megpályáznak és gyorsak a kommunikációban. Az állásinterjú során tudatosak az elvárásaikban, többet kérdeznek, érdeklődők és kreatívak. Ugyanakkor ez a generáció már nem nyitott a bérmegállapodás során bevett taktikákra (például, hogy az álláshirdetésben nincs kiírva egyértelműen a fizetés). Ebben a tekintetben is igénylik az egyenes, őszinte kommunikációt. 
– A korunkbeliek tipikus hibája, hogy nem olvassák át alaposan a munkaszerződést, mert az hosszú – mondja a fiatal vállalati jogász. – Így persze az utólagos felháborodás – például a hétvégi munkavégzés miatt – nem jogos. 
A pályakezdők motivációjának megértéséhez érdemes tudni, hogy ma Magyarországon átlagosan 27 éves korukban költöznek el otthonról a fiatalok. Ami azt jelenti, hogy addig a megélhetési szükségleteik biztosítottak. Többek között ennek tulajdonítható az a jellemvonásuk, hogy sokszor csak sodródnak az életben, és nincs konkrét elképzelésük a jövőjüket illetően. A HR-szakemberek szerint együttműködéssel kell segíteni őket a munka világába való beilleszkedésben. A sok beszélgetés, az egymásra szánt idő és energia a híd a generációk közötti különbségek feloldásához is. 
– Az igények sorában szintén elöl áll a rugalmas otthoni munkavégzés lehetősége – sorolja tovább az elvárásokat dr. Surányi Noé. A koronavírust követően nem meglepő, hogy ebből a kényelmi helyzetből nehezen lép ki az ember. S valóban megfontolandó, hogy a produktivitáshoz szükséges-e mindig a munkahely falain belül végezni a napi feladatokat. 
Márton Katalin így reagál a felvetésre: – Ahol lehetséges, ott meg kell adni a munkavállalóknak a home office lehetőségét. A továbbiakban szükséges egyfajta kiegyenlítődés ebben a kérdésben. Hiszen az emberi kapcsolatok minősége azzal, ha sosem járunk be a munkahelyre, felértékelődik. Még inkább elszokunk a társas interakcióktól, a kortársakkal, sőt az eltérő generációkkal fáradságos munka árán kialakított kontaktusoktól. S nem lesz könnyű az út visszafelé…