Már megint hétfő!

Az év legszomorúbb napja.

Családi körHabik Erzsébet2025. 01. 19. vasárnap2025. 01. 19.

Kép: 789016138, Fotó: Shutterstock, Forrás: Szabad Föld

Closeup,A,Young,Caucasian,Man,With,A,Blue,Cup,Of
789016138
Fotó: Shutterstock Forrás: Szabad Föld

Garfield, a világ leghíresebb, lusta, kövér, narancssárga macskája valamit tudhat: utálja a hétfőt, ahogy sok ember sem rajong kifejezetten a hét első napjáért, különösen, ha az január harmadik hétfője. Állítólag ez az év legszomorúbb, legdepressziósabb napja. Blue Monday.

De miért pont a harmadik? 

Nem meglepő, hogy ebben is a (brit) tudósok keze van. A Blue Monday eredete 2005-ig nyúlik vissza, amikor is Cliff Arnall pszichológus egy képlettel kiszámította, mikor éri el a csúcsát az általános rosszkedv. Létrehozott egy olyan algoritmust, amely figyelembe vette az ember motivált­sági szintjét, a januári hideg, borongós időjárást, valamint azt is, hogy ki mennyi bevétellel és kiadással rendelkezik. Borongós kedvünket tetézi, hogy az ünnepek után visszatérünk a szürke, monoton hétköznapokhoz. Sok embernek a karácsony táján felvett hitelek törlesztői is a fejük fölött lebegnek, és ekkorra kiderül, hogy az újévi fogadalmakat sem sikerül úgy teljesíteni, ahogyan elterveztük. Mindezek alapján derült ki tehát, hogy az év legvacakabb, legbánatosabb napja mindig január harmadik hétfőjére, idén 20-ára esik. A Blue Monday elméletét hamar felkapták az újságok, és a fogalom begyűrűzött más országokba is. 

Hogy mennyi a valóság ebből az egészből? Az év legszomorúbb napja inkább az év marketingfogásának nevezhető, amivel a Sky Travel utazási iroda reklámozta téli vakációit 20 évvel ezelőtt. Hiszen mivel lehetne jobban elmenekülni a téli búskomorságból, mint egy pazar utazással? 

Arnall 2018-ban bocsánatot is kért a történtek miatt. Utólag azzal magyarázta a teóriáját, ő csak azt szerette volna, hogy az emberek motiváltabbak legyenek és ne a legsötétebb időszakként éljék meg az év első heteit. 

Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy a Blue Monday a mai napig a viták kereszttüzében áll. Sok szakember azzal érvel ellene, hogy a szomorúság napjának emlegetése eljelentékteleníti a klinikai depressziót vagy a szezonális hangulati zavartól szenvedők panaszait. „Vannak olyan hangulati zavarok, melyek szakember segítségét teszik szükségessé. Ilyenkor leggyakrabban pszichoterápiával és gyógyszerekkel kezeljük a pácienseket. A szezonális hangulati zavar esetén a fényterápia is enyhítheti a panaszokat, mivel a lecsökkent napfény miatt kevesebb szerotonin hormon termelődik az emberekben, és ez hozzájárulhat a tünetek kialakulásához az arra hajlamosaknál” – mondta dr. Lauren Feingold klinikai szakpszichológus. 

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a depresszió súlyos állapot. Ha valakinél több mint két héten át fennállnak a tünetek, nem szabad figyelmen kívül hagyni, muszáj szakember segítségét kérni. A panaszok között lehet az érdeklődés és motiváció elvesztése, változások az alvási szokásokban és a szomorúság és reménytelenség folyamatos érzése. 

Mit tegyünk ezen a szomorú hétfőn? 

Amit bármelyik másik nap tennénk, hogy jobb kedvünk legyen: menjünk a szabadba, sétáljunk egy nagyot, azután kuckózzunk be a jó meleg lakásban egy jó könyvvel vagy filmmel. Hívjuk fel a barátain­kat, vegyük körül magunkat emberekkel, a házi kedvenceinkkel, bármivel és bárkivel, ami vagy aki örömet szerez. 
És ha már minden ötletből kifogytunk, fogadjuk meg Garfield tanácsát: zavarjuk össze a világot, mosolyogjunk hétfőn!

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek