Csak néztünk és féltünk

Maga a film egyébként Peter Benchley 1974-ben megjelent azonos című regényének adaptáció­ja. Egy Long Islanden fekvő tengerparti turistavárosról, Amityről szól, melyet egy gyilkos fehér cápa tart rettegésben. Az emberek épp a nyári turisztikai szezonra készülnek, amikor a cápatámadások elkezdődnek. A helyi tisztviselők vonakodnak bezárni a strandokat, hiszen sok nyaraló készül pénzt költeni a térségben, ám míg a polgármester hezitál, a helyi rendőrfőnök (Roy Scheider), egy tudós (Richard Dreyfuss) és egy őszülő, öreg cápavadász (Robert Shaw) a „fehér halál” felkutatására indul, hogy megpróbáljanak véget vetni a mészárlásnak. 

Nehézségek a forgatáson 

A cápa rendezésére Richard D. Zanuck és David Brown producerek a mindössze 26 éves Steven Spielberget kérték fel, aki akkor még viszonylag ismeretlen volt filmes körökben. A film nagy részét a Massachusetts állambeli Martha's Vineyard szigeten forgatták 1974-ben, néhány jelenetet, melyben valódi cápák szerepelnek, pedig Ausztráliában vettek fel. Spielberg és csapata folyamatos harcot vívott a természeti elemekkel, ennek megfelelően a csapatot számos, előre nem látható nehézség sújtotta. 

Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a forgatás öt hónapig elhúzódott, ami majdnem háromszorosa volt az eredetileg tervezettnek. A film híres arról, hogy gépi cápák helyettesítették a nagy fehér halat. A műcápák 250 ezer dollárból készültek el, viszont az óriási összeg ellenére sem működtek kifogástalanul. A tervezők elkövették ugyanis azt a hibát, hogy édesvízi tartályokban tesztelték őket, nem pedig sósban. Érthető módon aztán nem bírták a Martha's Vineyard partjainál felcsapó sós hullámokat, ahol a forgatás zajlott. Mind a filmkészítés befejezése, mind annak költségvetése teljesen kicsúszott az alkotók irányítása alól, Spielberg a Uni­ver­sal Pictures elégedetlen stú­­dió­vezetőinek célkeresztjébe került.

Ekkor döntött úgy, hogy szuggesztívebb fényképezési módszerekhez fordul. Óceáni követőfelvételeket, vízből kiemelkedő hátúszót és egyéb effekteket használt az állat jelenlétének szimulálására. A film visszafogottsága – amely magát a ragadozót csak kulcsfontosságú pillanatokban mutatja meg –, végül A cápa meghatározó jellemzőjévé vált, és fokozta a feszültséget. 

Bár a jegypénztári bevételek Spielberget igazolták, a film elkészítésének kimerítő élménye sokáig­ rossz szájízt hagyott benne. Valószínűleg ez az egyik fő oka annak, hogy úgy döntött, nem vesz részt a későbbi A cápa-projektekben. 

A cápa öröksége 

A filmet a forgatással kapcsolatos problémák ellenére lelkesen fogadta a közönség. Kevesebb mint két hét alatt megtérült a gyártási költsége, és 1975 nyarán Amerika első számú kasszasikereként vetítették. Két évig futott a mozikban minden idők legnagyobb bevételt hozó alkotásaként, csak akkor esett vissza a második helyre, amikor a Csillagok háborúja vászonra került. 

A cápa Spielberget Hollywood akkori legfelkapottabb filmesévé tette, aki nemcsak látványos alkotásokat tudott produkálni, de olyan történeteket mesélt el, amelyek megragadták a közönség képzeletét. A cápa utáni években rendezte a Harmadik típusú találkozásokat, az Elveszett frigyláda fosztogatóit és az E.T., a földönkívülit, amelyek mindegyike újabbnál újabb mozis rekordokat döntött. A cápa három folytatást és számtalan utánzatot is szült, elindítva az állattámadásokról szóló filmek új hullámát. 

Ki van a plakáton? 

A film története mellett annak plakátja is ikonikussá vált az évtizedek alatt. A kitörölhetetlen kép a gyanútlan úszóról, akit éppen egy hatalmas fehér cápa készül megtámadni, mindannyiunk memóriájába beleégett. A poszteren lévő karakter Chrissie Watkins, a cápa első áldozata a filmben, ám a kép nem a kaszkadőr-színésznőt ábrázolja, aki eljátszotta a szerepet, hanem a modellt, Allison Mahert. A plakátot a legendás könyvborító-tervező, Roger Kastel készítette. Az állat megrajzolásához egy makó­cápa képeit használta fel, míg Chrissie megjelenítéséhez felkérte az akkor 24 éves Allisont, akinek ez volt az egyik első munkája, miután New Yorkba költözött.A fiatal lány két széken feküdt, hogy utánozza a gyanútlan Chrissie-t, bemutatva azt, amit a film első perceiben látunk. A munkájáért mindössze 35 dollárt kapott. 

A Kastel-féle terv eredetileg a könyv puha fedeles változatához készült, de a kiadó, a Bantam engedélyezte, hogy a filmposzteren is ez szerepeljen. Így született meg a moziikon, és vele együtt a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban utánzott filmplakátja. 

Maher ma már Allison Maher Stern néven ismert, miután feleségül ment Leonard Stern ingatlanfejlesztőhöz. Állatvédő lett, a Central Park Állatkertben egy róla elnevezett rész is található, amely az Allison Maher Stern hópárduc-kiállításnak ad otthont, amivel az asszony a nagymacskák nehéz helyzetére és élőhelyük támogatására szeretné felhívni a figyelmet. 

Bevallása szerint a híres plakátból mindössze egy példánya van otthon, amit évtizedekkel később dedikált neki egy jótékonysági esten Steven Spielberg, amikor életükben először összefutottak.