Népzene szárnyain szállni
Méry Rebeka felvidéki származású, Junior Prima díjas énekes-előadóművész szerint a dal egy lelki folyam, ami magával ragad, eljuttat valahová; megnyit egy másik világot a szívünkben.
Kép: Zenével telt otthonban nőtt fel: testvéreivel együtt jártak zeneiskolába
Megtartóerőt, kapaszkodót jelent már hosszú évszázadok óta. Benne, akárcsak az álmodásban, bátran elmerülhet az ember. A közösség ajkán született, formálódott, ezért tud a népzene ma is beépülni az életünkbe. Ezt szolgálva próbálja megvalósítani törekvéseit Méry Rebeka. A magyar népi kultúra archaikus mivoltából merített dalok éneklésével képes igazán kapcsolódni másokhoz, legbelső énjéhez és az emberfölöttihez. Művészete legjobb közege éppen ezért a templom szakrális tere, ahol a dal még tisztábban, még mélyebbről szólal meg.
Bár ma Magyarországon él és tevékenykedik, művészeti tevékenysége a határon túli, szlovákiai magyarság kulturális életéhez kapcsolódik, amelyet már gyermekként szívébe zárt. Hiszi, hogy nem véletlenül születünk valahová, dolgunk akad ott.
A családját említi, mint legfőbb gyökerét. Bár közvetlenül egyik szerette sem foglalkozik népművészettel, jómaga szüleinek köszönhetően mégis belenevelkedett az éneklés szépségébe, a természetszeretetbe, a hit fontosságába. Őriz olyan emléket, hogy a zongoránál ül édesanyjával, aki játékosan énekelve tanította őt és a testvérét. A lányok zeneiskolába jártak, szavalóversenyeken indultak – a kultúra művelése szervesen hozzátartozott az életükhöz.
Aktívan bekapcsolódott a kisvárosi magyar nyelvű általános iskolai, gimnáziumi, valamint a helyi közösség életébe, ami még inkább megerősítette identitását. Művészeti iskolába is járt, ahol Németh Imre magánénektanárának köszönhetően ismerkedett meg a folklórgyűjtéssel. A Zomborvidéki, Nyitra környéki dalokkal való találkozás során bontakozott ki a régi zenékhez való ragaszkodása, vonzódása. Az – talán azért, mert édesanyja erről a vidékről származik – megmozdított valamit benne.
Huszonéves lelkes fiatalként minden tudást magába akart szívni. Néprajz szakot végzett a budapesti ELTE-n, az Óbudai Népzenei Iskolában népi éneket és citerázást tanult, s mindezek mellett népzenész képesítést szerzett.
Rövid ideig a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívumban dolgozott. Akkori tapasztalatai elmélyítették elköteleződését a magyar hagyományos kultúra zenei megnyilvánulásai iránt, nem utolsósorban az előadói munkássága palettáját is színesítették.
Nem akart elszakadni a szülőhelyétől, ezért a somorjai Csalló Zenekar Kulturális Társulás tagja, valamint a vonós népzenei együttes, a Duna Folk Band énekeseként tevékenykedett aktívan. Továbbá vállalt a Gaudiummal régizenei fellépéseket, valamint több koncertet adott Csallóköz középkori templomaiban, a korábbi zeneiskolai tanára, Németh Imre szervezésében. Attól kezdve kapott felkéréseket önálló előadásokra. Ezek során máig a templom terét részesíti előnyben, hiszen az sokkal felemelőbb élményt tud nyújtani mind az énekesnek, mind a közönségének. Műsorait a régi, archaikusabb dallamokból, valamint vallásos népénekekből állítja össze.
Öt éven át erősítette a budapesti Tindia zenekart, továbbá a Jánosi András alapította Hungaricus trió tagjaként is sok fellépést tudhat maga mögött. Részese Sacra Folk Népi Dicsőitő együttesnek, akikkel istentiszteleteken szolgálnak, de Miért szeretlek titeket címmel népi passiót is adtak már elő.
A koronavírus időszaka változást hozott az életébe. A „megállt idő” alkalmat teremtett számára, hogy újraértékelje karrierjét.
Akkoriban ismerkedett meg férjével, akivel egyértelműnek tűnt, hogy együtt építik fel életüket. A vele való találkozás szintén hozzásegítette, hogy a szenvedéllyel végzett népdaléneklésben teljesebben önmagára találjon.
Ha én énekelek címmel 2023-ban jelent meg első önálló, bemutatkozó nagylemeze. Benne a felvidéki magyar népzene hagyományaiból válogatott dalokat, amik hozzá a legközelebb állnak; ezek jelentik a zenei anyanyelvét. A szintén ebben az évben kiadott Dicsérjed az Istent – Felvidéki népénekek album vallásos dalokat tartalmaz. 2024 decemberben jelent meg első önálló karácsonyi lemeze Földerült keletről címmel, amely a felföldi tájegységről való ünnepi népénekekből mutat be feldolgozásokat.
A Messzire nevet kapott kislemeze inkább a saját alkotói énje kifejeződése, a hangkeresés példánya. Egyedi stílust képviselő zeneszövegeiben költői képekből, népdalfoszlányokból merít. Azok előadási módját az álomszerűen sejtelmes hangzás, a dúdolás, az ének többszólamúságában, valamint a zenei puritánságban az érzelmek, érzékek, szakralitás és mélységek vonzásai visszhangzásos dalfolyamokban áramolva jelennek meg. S ennek a szándékának tökéletes folytatása a 2023-ban napvilágot látott Világolj című dreamfolkkislemeze, továbbá Folyóvíz című dala is, amely a „Petőfi Felhő" pályázaton sikeres elbírálásban részesült.
Kedveli a hímzett, régi stílusú ruhákat, a fellépései alkalmával gondosan ügyel arra, hogy mit ölt magára. Elvégzett egy viseletkészítő-képzést is, amely során sokat tanult a palóc mintakészletről, formavilágról.
Megálmodta, és segítséggel magának elkészítette a zoborvidéki hímzett menyasszonyi ruháját. S vázlaton már megszületett a Felvidéki Fehér nevet kapott kollekciója, amelynek az ünnepi, alkalmi, stílusosan elegáns darabjai egyediségükkel és különlegességükkel a mai korban is megállják a helyüket.
