A legek könyve is legenda lett
A Guinness Rekordok Könyve a világ legkülönösebb emberi és természeti teljesítményeinek enciklopédiája. Egy olyan évente frissülő kiadvány, amelyben minden benne van, ami extrém, szokatlan, meglepő vagy épp megismételhetetlen.
Kép: Új világrekord született 2018-ban Magdeburgban: a világ leghosszabb madárházsora – 4389 házzal
Meglepő módon az ötlet nem egy íróasztal mögött vagy egy könyvtár mélyén született, hanem egy vadászat közepette, 1951-ben. Sir Hugh Beaver, a Guinness sörgyár akkori vezérigazgatója épp egy társasági eseményen vett részt, amikor egy ártatlannak tűnő kérdés heves vitát váltott ki: vajon melyik Európa leggyorsabb madara? Az egyik résztvevő a vándorsólyomra esküdött, a másik egy teljesen más fajra. A nézeteltérés hamar világossá tette, hogy nincs kéznél olyan megbízható forrás, amely eldönthetné, kinek van igaza.
Ez a hétköznapi helyzet gondolkodtatta el Beavert. Ha egy ilyen egyszerű kérdés is ekkora fejtörést okoz, mennyi hasonló vita lehet még a világban? Innen indult a gondolat: mi lenne, ha létezne egy hiteles, tényeken alapuló kézikönyv, amely a világ legjeit – a leggyorsabbat, a legnagyobbat, a legkisebbet, a legkülönlegesebbet – gyűjti össze. Egy olyan kiadvány, amely egyszerre informatív, szórakoztató és megbízható.
Legnagyobb fagylalt
A valaha készült legnagyobb tölcséres fagyi 3 méteres magasságával tornyosult a nézelődők fölé, és több mint 95 kilogrammot nyomott. De nem pusztán mérete miatt vált különlegessé: hónapokon át tartó tervezés és kísérletezés előzte meg a megvalósítást. A cél az volt, hogy a tölcsér ne csak stabil és strapabíró legyen, hanem megőrizze a klasszikus, roppanós textúráját. És hogy mit rejtett ez a fagyigigász? 1080 liter krémes vaníliafagylaltot, a tetején pedig 60 kilogramm olvasztott csokoládé terült szét, amit még 40 kilónyi eperlekvár tett teljessé. A rétegek precíz egymásra halmozásában egy ipari daru segített. A rekordkísérlet valódi közösségi eseménnyé nőtte ki magát. Kristiansand utcáin családok, turisták, kíváncsi helyiek gyűltek össze, hogy tanúi legyenek a fagyiépítésnek. És amikor végre minden adatot hitelesítettek és a Guinness-rekord hivatalosan is megszületett, a hatalmas tölcsér tartalmát több ezer adagban osztották szét.
Beaver nem sokáig tétovázott, megbízta a londoni Norris és Ross McWhirter ikerpárt – akik tapasztalt újságírók és statisztikusok voltak –, hogy segítsenek a rekordok összegyűjtésében és rendszerezésében. A testvérek alapossága, adatbázis-építési tudása és enciklopédikus ismereteik hamar életet leheltek a projektbe.
Az altoni óriás
A valaha élet legmagasabb ember az amerikai Robert Wadlow volt, 1940-ben mért, 2,72 méteres magasságával. Hipofízis-túltengésben szenvedett, ez egy olyan ritka hormonális rendellenesség, amely során az agyalapi mirigy túl sok növekedési hormont termel. A betegséget akromegáliának vagy gigantizmusnak is nevezik. Már gyerekkorában elindult az extrém növekedés, és soha nem állt meg, még halála idején sem. Annak ellenére, hogy Wadlow hatalmas mérete miatt különleges figyelmet kapott, rendkívül udvarias, csendes és jóindulatú emberként emlékeztek rá. Soha nem tekintette magát cirkuszi látványosságnak, bár részt vett néhány promóciós körúton. Egy fertőzés következtében halt meg 22 éves korában, miután egy lábmerevítő felsértette a bokáját. Testsúlya halálakor körülbelül 199 kg volt, lábmérete pedig 75-ös európai méretnek felelt meg. Robert Pershing Wadlow-tól, akit sokan csak az „Altoni óriásként” emlegetnek, máig senki sem vette el a világ legmagasabb embere címet.
Az eredmény 1955 őszén, pontosan 70 éve látott napvilágot, ekkor jött ki frissen a nyomdából az első Guinness Book of Records. A 198 oldalas, tizenkét fejezetre osztott kiadás olyan témákból válogatott, mint az univerzum, a természet, az emberi teljesítmény vagy a katasztrófák. Beaver kezdetben nem könyvesbolti sikernek szánta, hanem promóciós ajándéknak, ami a Guinness sör reklámkampányához készült, így a próbanyomatokat ingyen osztogatták. Ám a fogadtatás minden várakozást felülmúlt: a könyv két hónap elteltével, karácsonyra már bestseller lett az Egyesült Királyságban. A közönség imádta, mert tele volt meglepő adatokkal, érdekességekkel, ráadásul minden korosztály számára izgalmas olvasmánynak ígérkezett. A McWhirter testvérek ragaszkodtak a pontossághoz: a rekordoknak bizonyítékon kellett alapulniuk, vagy legalább megbízható, visszakereshető adatokkal és objektív mérési módszerekkel kellett alátámasztani őket.
A formula sikere azóta is töretlen, évente megjelenő sorozattá vált, és mára a világ egyik legnagyobb példányszámban eladott könyve lett – több mint 100 országban, 40 nyelven jelent meg eddig.
Állati rekordok
∗ Az emberi teljesítmények mellett a természet- és állatvilág is bővelkedik lenyűgöző rekorderekben. Vegyük például a világ legnagyobb kutyáját, Zeust, a német dogot, akinek marmagassága 1,12 méter volt, ha pedig két lábra emelkedett, közel 2,2 méter magasra ért. Zeus egy michigani család hűséges tagja volt, és nemcsak óriás termetével, hanem szelíd, barátságos természetével is belopta magát az emberek szívébe. Haláláig, 2014-ig ő volt a világ legnagyobb kutyája, és a címet azóta se vette el tőle senki.
∗ A rekorder állatok között ott van Jonathan, a világ legidősebb, ismert szárazföldi állata is: a Seychelle-szigeteki óriásteknős 1832 körül született, így már több mint 190 éves. Ma is él Szent Ilona szigetén, ahol nyugodtan szemléli az emberiség változásait, miközben túlélte a gőzhajók korát, két világháborút és az internet megjelenését.
∗ A madarak világában pedig egészen különleges rekord született a beszédkészség terén. A kaliforniai Puck, egy kis törpepapagáj 1995-ben 1728 különböző szót tudott kimondani, amivel kiérdemelte a „legtöbb szót ismerő madár” címét. Nemcsak memorizálta a szavakat, hanem használta is őket. Gazdáján kívül több tanú is megerősítette: Puck valóban kommunikált, nem csupán ismételgetett.
