Csak illúzió a hatékonyság

A multitask­ing a modern élet egyik alapélményévé vált.

Családi körHabik Erzsébet2026. 04. 20. hétfő2026. 04. 20.

Kép: A multitasking növeli a hiba­lehetőséget, csökkenti a munkaminőséget, stresszt okoz, és akár 40 százalékkal is lassíthatja a munkatempót

Csak illúzió a hatékonyság
A multitasking növeli a hiba­lehetőséget, csökkenti a munkaminőséget, stresszt okoz, és akár 40 százalékkal is lassíthatja a munkatempót
Forrás: Shutterstock

Egyszerre dolgozunk, zenét hallgatunk, és közben még a közösségi médiát is figyeljük: a multitask­ing a modern élet egyik alapélményévé vált. Sokan ezt a működést a hatékonyság kulcsának tartják, a tudományos kutatások azonban egyre árnyaltabb képet rajzolnak. Az agy ugyanis nem valódi párhuzamos feldolgozásra optimalizált, hanem arra, hogy gyorsan váltson a feladatok között. Ez az úgynevezett „task switching”, amely minden egyes váltásnál kognitív költséggel jár: időt, energiát és mentális erőforrást emészt fel. Ennek következtében nemcsak lassabban haladunk, hanem több hibát is vétünk, különösen akkor, ha összetett, koncentrációt igénylő feladatokról van szó. 

A gyakori megszakítások a figyelmi rendszerünket is megterhelik. Ha rendszeresen több dolog között ugrálunk, romolhat a szelektív figyelmünk, vagyis nehezebbé válik a lényeges információk kiemelése a zavaró ingerek közül. Emellett a munkamemória is túlterhelődik: ez az a rendszer, amely az aktuális információk ideiglenes tárolásáért és feldolgozásáért felel. Ennek gyengülése miatt könnyebben elveszítjük a gondolatmenetet, és nehezebben jegyzünk meg új információkat. 

Mindezek ellenére sokan mégis hatékonyabbnak érzik magukat multitasking közben. Ennek hátterében az úgynevezett produktivitási illúzió áll: a folyamatos aktivitás érzése elfedi azt a tényt, hogy valójában egyik feladatban sem mélyülünk el igazán. Az agy ilyenkor felszínes feldolgozást végez, ami hosszabb távon gyengébb teljesítményhez vezet – írja a weborvos. 

Fontos azonban árnyalni a képet: nem minden párhuzamos tevékenység problémás. Az automatizált, kevés figyelmet igénylő feladatok – például séta közbeni beszélgetés – jól kombinálhatók. A gond akkor jelentkezik, amikor több, tudatos figyelmet igénylő feladatot próbálunk egyszerre végezni. 

A kutatások alapján a leghatékonyabb működés az egy feladatos, fókuszált munkavégzés. Már az is jelentős javulást hozhat, ha csökkentjük a megszakításokat: kikapcsoljuk az értesítéseket, kijelölt időblokkokban dolgozunk, vagy tudatosan szüneteket tartunk. A multi­task­ing tehát nem feltétlenül kerülendő, de nem is az a csodaszer, aminek sokáig hittük. Az agyunk akkor teljesít a legjobban, ha teret adunk neki a mély, zavartalan figyelemre.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!