Egyre több a trópusi éjszaka

A tartós éjszakai meleg az alvás minőségét is rontja. Nehezebb elaludni, gyakoribbá válhatnak az éjszakai ébredések, az alvás felszínesebbé válik, reggel pedig sokan úgy érzik, mintha egyáltalán nem pihenték volna ki magukat. A kialvatlanság idővel a koncentrációt, a teljesítőképességet, a hangulatot és az általános közérzetet is kedvezőtlenül befolyásolhatja. 

A hőség különösen megviseli az időseket, a kisgyermekeket és a krónikus betegséggel élőket. Ilyenkor a szívnek és a keringési rendszernek folyamatosan többet kell dolgoznia, ezért a tartós meleg a szív- és érrendszeri betegek számára fokozott kockázatot jelenthet. 

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói több mint fél évszázad időjárási adatait elemezve arra jutottak, hogy Magyarországon is látványosan átalakultak a nyári éjszakák. Az ezredforduló óta országos átlagban csaknem háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák száma. 

Míg néhány évtizeddel ezelőtt a nyári hajnalok többségét még kellemesen hűvös levegő jellemezte, ma egyre gyakrabban marad magas a hőmérséklet egész éjszaka. Különösen szembetűnő a változás a szélsőségesen meleg éjjelek esetében: az elmúlt húsz évben ugrásszerűen nőtt azoknak az alkalmaknak a száma, amikor hajnalban is 23 Celsius-fok felett maradt a levegő hőmérséklete. A kutatók szerint ezért ma már nem elegendő kizárólag a nappali hőségriadókra figyelni. Az egészség szempontjából legalább ennyire meghatározó, hogy éjszaka mennyire tud lehűlni a levegő, hiszen ilyenkor lenne lehetősége a szervezetnek kipihenni a nappali hőterhelést. 

A nagyvárosokban élők még nehezebb helyzetben vannak, mert az úgynevezett városi hőszigethatás tovább fokozza az éjszakai meleget. A beton, az aszfalt és az épületek nappal nagy mennyiségű hőt nyelnek el, amelyet naplemente után lassan visszasugároznak. Emiatt a belvárosokban gyakran még késő este is fülledt marad a levegő, miközben a zöldebb városrészeken vagy a települések szélén már érezhető a lehűlés. 

Budapesten különösen jól megfigyelhető ez a jelenség: míg az 1970-es és 1980-as években évente átlagosan hat trópusi éjszakát mértek, az elmúlt húsz évben ez a szám már tizenhétre emelkedett, a legmelegebb nyarakon pedig harmincnál is több ilyen éjszaka fordult elő. A szakemberek szerint a városoknak is alkalmazkodniuk kell az egyre melegebb nyarakhoz. A parkok, a fasorok, a zöldtetők és a vízfelületek nemcsak kellemesebbé teszik a környezetet, hanem mérsékelhetik az éjszakai felmelegedést is – tájékozatott az MTI. 

A forró éjszakák hatásait otthon is enyhíthetjük. Napközben érdemes árnyékolni a lakást, este és kora hajnalban pedig alaposan átszellőztetni. Fontos a megfelelő folyadékpótlás, a könnyű vacsora, valamint a jól szellőző, természetes anyagból készült ágynemű és hálóruha használata. Ha légkondicionálót használunk, nem célszerű túl alacsony hőmérsékletre állítani. A túl nagy hőmérséklet-különbség ugyanis ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a tartós meleg. 

A kutatók szerint ugyanakkor hosszú távon nem elegendő az alkalmazkodás. A trópusi éjszakák gyakoribbá válása a klímaváltozás egyik egyértelmű következménye, ezért a kibocsátások csökkentése és a városi környezet tudatos átalakítása is elengedhetetlen. A nyári hőség tehát már nem csak a nappalokról szól. Az egyre melegebb éjszakák is komoly terhet rónak a szervezetre, ezért a pihentető alvás ma már nem csupán a komfortérzetet szolgálja, hanem az egészség megőrzésének is fontos feltétele.