Éjjeli agyjárat

Kosarazással küzdötte le Randy Gardner a rá-rátörő fáradtságot, így 11 nap és éjszaka után, 1964 januárjában megdöntötte az alvásnélküliség világrekordját. A 264. óra végén köszönetet mondott a segítőinek, sajtókonferenciát tartott, majd elájult.
Rendkívül veszélyes, ha az ember huzamosabb időn át nem alussza ki magát. Nemhiába volt már az ókori kínaiaknál is bevett kínzási forma, hogy nem engedték aludni az embert – aki három nap után azt is bevallotta, amit el sem követett.
Ha valaki rendszeresen hat óránál kevesebbet alszik, hajlamosabbá válik a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségekre. Az említett kockázatok évek alatt alakulnak ki, de a kialvatlanságnak akadnak olyan mellékhatásai is, amelyek hamarabb megmutatják magukat. A virrasztás stressz kialakulásával jár, aminek következtében az immunrendszer meggyengülhet, fogékonnyá válva így különböző betegségekre. Már egynapos nem alvás is káros hatással lehet a koncentrációra és a reakcióidőre. Statisztikák szerint a kialvatlanság a halálos balesetek 75 százalékában szerepet játszik.
Vannak aztán olyan betegségek, amelynek okai között közvetlenül nem mutatható ki a tartós álmatlanság, de mégis összefüggnek egymással: ilyen lehet a cukorbaj. A kialvatlansággal járó stressz ugyanis felboríthatja a cukoranyagcserét – ahogy mondani szokták: stresszes helyzetben felmegy az ember cukra.
Egy speciális készülék segítségével immár hazánkban is kideríthető, hogy esetleg agyi keringési zavarok állnak-e az alvásproblémák hátterében. Az országban egyedül a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház neurológiai osztályán működik egy csúcsminőségű transzkraniális, azaz koponyacsonton keresztüli Doppler ultrahang-berendezés. A TCD Londonból érkezett hazánkba, kipróbálás céljából.
– A vizsgálat során a halántékra rögzített két ultrahangszonda segítségével a koponyacsonton keresztül tudunk az agyi erekről információt nyerni – magyarázza dr. Káposzta Zoltán osztályvezető főorvos. – A készülék segítségével már a tünetet nem okozó szakaszban ki tudjuk mutatni a vérben keringő parányi rögöket, amelyek előbb-utóbb tönkreteszik a néhány száz mikrométer átmérőjű erek keringését és gombostűfejnyi infarktusokat idézhetnek elő. Ez a folyamat most még megállítható.
A készülék ezenkívül méri az agyi kiserek tágulékonyságát is. Ezek feladata, hogy biztosítsák az agysejtek működéséhez az oxigént és a cukrot, amire éjszakánként – a vérnyomás törvényszerű lecsökkenésének idején – csak akkor képesek, ha elég rugalmasak, eléggé ki tudnak tágulni ahhoz, hogy kellő mennyiségű vért tároljanak ezekre az órákra. Ha az erek tárolókapacitása már csökkent, keringési zavar alakul ki az éjszaka folyamán. Amíg ez csak kisebb mértékű, az agy „riadóztatja” a beteget, aki felébred, és ettől a vérnyomás megnövekszik. A vérátáramlás zavarát az elalvási rendellenességek is jelezhetik.
A többnyire váratlan csapásként megélt stroke-nak tehát igenis vannak előjelei. Ilyen lehet a rövid távú memória gyengülése, a kiszámíthatatlan hangulatingadozások és az alvászavarok. Aki ilyesmit tapasztal magán, feltétlenül forduljon orvoshoz, és ne nyugodjon addig, míg alaposabb vizsgálatokkal ki nem derítik a mögöttes okokat!