Kivesézett babszemek

A krónikus veseelégtelenség rejtőzködő kór, ugyanis a páciens akkor is panaszmentes lehet, ha a veséje csupán negyed kapacitással működik. Hazánkban mintegy ötszázezren élnek károsodott vesével a cukorbajuk és a magas vérnyomásuk miatt. Ám a nemzetközi adatok szerint a krónikus veseelégtelenségben szenvedők 90 százaléka nem is tud a bajáról. E szervünk problémái ráadásul karöltve járnak a súlyos szív- és érrendszeri betegségekkel. Ahogy zsugorodik a vese, úgy nő kétszeresére az infarktus kockázata, az agyi érkatasztrófáké pedig a háromszorosára.
A nagyjából 12 cm hosszú, babszem alakú vesék, melyekből általában kettő jut az embernek, fontos szűrőrendszert képeznek a szervezetben. Átmossák a veseartériákon érkező vért, melyből naponta 200 liternyit tisztítanak meg a salakanyagoktól – a fehérjék bomlástermékeitől –, valamint a fölösleges sókat is eltávolítják. Emellett hormonokat termelnek, melyek révén szabályozzák a vérnyomást. A csontvelőt vörösvértestek képzésére serkentik, s a csontok megerősítéséhez szükséges D-vitamint állítanak elő.
Megesik azonban, hogy valaki csak egy vesével születik, s talán évtizedekig észre sem veszi a hiányt, legfeljebb csak akkor, ha az egyetlen szerve is megsérül. Ha a vese elégtelenül működik, akkor a funkciói egy részét megpróbálják mesterségesen, gépekkel ellátni. Erre hivatottak a dialízisközpontok, ahol hetente néhány alkalommal 3-4 órán keresztül mintegy átmossák a beteg szervezetét, hogy eltávolítsák a méreganyagokat és a fölösleges folyadékot. Évente 6-8 százalékkal nő a dialízisre szorulók száma. A művelet nemcsak drága, de testileg-lelkileg is igénybe veszi a pácienst. A hosszas művesekezelés nem kedvez a későbbi transzplantációnak sem. Sokan mégis éveken át várnak a megváltó veseriadóra, vagyis arra, hogy értesítsék őket: megfelelő donort találtak, kezdődhet a műtét.
„Pokolból a mennyországba” – nagyjából így érzik azok a szerencsések, akiken sikeres veseátültetést hajtottak végre. Hazánkban évente háromszáz ilyen beavatkozást végeznek, de mivel kevés a donor, többen kerülnek a várólistára, mint ahányan végül új vesét kaphatnak.
A vese világnapja (minden év márciusának második csütörtökje) alkalmából a Nemzetközi Nephrologiai Társaság arra hívta fel a figyelmet, hogy a vese gyenge működése vizeletvizsgálattal könnyen kimutatható, az időben felismert baj pedig kezelhető. A vesekárosodás korai kiszűrésén dolgoznak a hazai nephrológus szakorvosok is: azt szeretnék elérni, hogy a vese működését jelző úgynevezett GFR-érték éppen úgy szerepeljen minden laborleleten, mint például a koleszterinszintet jelző szám.