Kötekedő ember keveset él

Ha az ember napjában két órát araszol a közlekedési dugóban, annyi feszültséget halmoz fel, amennyi megbetegítheti a szívét. Az ártalmas stressz ott leselkedik az iskolában, a munkahelyen, a békétlen családban.

EgészségünkPalágyi Edit2008. 03. 14. péntek2008. 03. 14.

Kép: Kecskemét, 2008. március 04. Dolgozatírás, iskola, stressz, vizsga, tanulás. Fotó: Ujvári Sándor

Kötekedő ember keveset él
Kecskemét, 2008. március 04. Dolgozatírás, iskola, stressz, vizsga, tanulás. Fotó: Ujvári Sándor

Mi az, ami mindenkinek van, mindenki beszél róla, de mégis olyan keveset tudunk róla? A világhírű kutató, Selye János szerint ez a stressz. Szerinte ez az élet sava-borsa, hiszen, az ő példájával élve: „a játékos, aki a lóverseny futamára mered, sőt a ló és a zsoké is, mind-mind a stressz állapotában vannak.”
Csakhogy nem mindegy, hogy a jó, felpezsdítő feszültségből vagy a rossz, úgynevezett distresszből kapunk-e túl sokat. Ez utóbbi kellemetlen lelkiállapot akkor hatalmasodik el az emberen, ha olyan nehézséggel szembesül, amelyet nem tud legyőzni, ezért ingerültség, majd szorongás lesz rajta úrrá. Később pedig egyszerűen kimeríti a folyamatos és eredménytelen alkalmazkodás. Ilyenkor kopogtatnak a szívbajok, a gyomorfekély, s a legyengült immunrendszer már nem állja útját a fertőző betegségeknek sem.
Évente tízezer magyar férfi hal meg túl korán a stressz ártalmai miatt. Az urak negyven, a nők húsz százaléka idő előtt veszti életét, s a statisztikák főleg az ország munkanélküliségtől sújtott északkeleti tájegységein riasztóak. A közhiedelemmel ellentétben a falusi élet több feszültséget tartogat, mint a városi. A stressz ugyanis nemcsak akkor hatalmasodhat el, ha a csúcsforgalomban tülkölő autók közt szlalomozunk, hanem akkor is, ha kilátástalannak látjuk a jövőt vagy nem tudjuk, mit tartogat. A szakmák közül épp ezért a mentősöké és a tűzoltóké a leginkább emberpróbáló, hiszen ők sosem tudják, mit hoz a következő pillanat: egyik percben békésen üldögélnek, a következőben már égő házba kell berontaniuk.
A szalag mellett egyhangú munkát végzők sem lélegezhetnek fel, ugyanis a túl kevés inger éppolyan káros, mint a túl sok. Sőt, a munkahelyi unalomba is belebetegedhet a dolgozó, mert nem érzi hasznosnak magát.
A hazai kutatások szerint a magyar nők zöme szívesen maradna otthon, s csak azért dolgozik, mert a párja egyedül nem képes eltartani a családot. Amerikában viszont már megfordult a kocka: ott a hölgyek belátták, hogy a saját állás több önbecsüléssel jár. A külhoni kutatók kiderítették, hogy a háztartásbeli asszonyok kiszolgáltatottabbak, s ezért több lelki nyavalyával küszködnek, mint azok, akik állást vállaltak. Pedig utóbbiak kénytelenek megosztani erőiket az otthoni és a munkahelyi „hadszíntér” közt.
A lélek nyomorúsága megbetegítheti a testet – erre rég rájöttek az orvosok. Olyannyira, hogy újabban azon tanakodnak a kutatók, hogyan fejleszthetnénk a pszichológiai immunrendszerünket. Egyes tulajdonságok ugyanis szinte megjósolják a korai véget. Az ellenséges, kötekedő ember megrövidíti a saját életét, míg a lelkiismeretes, bizakodó meghosszabbítja. A sport bizonyítottan felvértez a stresszhatásokkal szemben, ám eszerint a lelki edzések is segítenek, hogy minél később szakadjon el az a bizonyos cérna…

Ezek is érdekelhetnek