Elhidegült sejtjeink nyomában

Gyakran a szervezet jódhiányos állapotával magyarázzák a betegséget, ami csak részben felelős a golyva (strúma vagy pajzsmirigy-megnagyobbodás) kialakulásában. Pajzsmirigybetegség alakulhat ki akkor is, ha szervezetünk védekezőrendszere önmaga ellen fordul, azaz saját sejtjeivel szemben termel ellenanyagot. Ez a pajzsmirigyet rendellenes működésre serkenti: hormon-túltermelődésre vagy gyulladásos eredetű hormoncsökkenésre. Az előbbi kialakulásához feltétlenül hozzájárul mai, stresszes, túlhajszolt életvitelünk is – magyarázza dr. Lukács Géza, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Intézetének professzora.
– Vagy már születésünkkor, vagy később környezeti hatásokra a pajzsmirigy néhány sejtje szerkezetileg és működésileg megváltozik, eltér a többitől, „idegenné” válik. Ezeket a sejteket a szervezet tokképződéssel elkülöníti a normális sejtektől. A tokba zárt sejtek azonban maguk is osztódnak, így lassan, de fokozatosan növekednek. Ha izotópvizsgálattal a pajzsmirigygöb nem vagy csak kevésbé ábrázolódik, hideg göbről beszélünk. Fokozott izotóphalmozás látszik forró göb esetén, ez túlműködést, fokozott hormontermelést jelez, amit műtéttel kell megszüntetni. A hideg göbökre jellemző, hogy rosszindulatú növekedésre hajlamosak.
– Miként lehet eldönteni, hogy jó- vagy rosszindulatú a göb?
– Ennek tisztázása vékony tűvel vett minta révén, biopsziás sejtvizsgálattal  lehetséges. Egyes esetekben azonban csak a műtét során eltávolított pajzsmirigyrész műtét alatti vizsgálata vagy ritkán csak a végleges szövettani vizsgálatra küldött minta feldolgozása után lehetséges választ adni. A rosszindulatú elváltozások viszont ráterjedhetnek más szervekre, illetve áttéteket képezhetnek.
– Milyen módjai léteznek a betegség gyógyításának?
– A szövettanilag igazolt, rosszindulatú pajzsmirigybetegség egyedül műtéttel gyógyítható meg. A sebésznek mindkét pajzsmirigylebenyt el kell távolítani, ha már nyirokcsomóáttétek is vannak a nyakon, természetesen azokat is. Az esetlegesen szétszóródott daganatsejtek a műtét után adott radioizotóppal pusztíthatók el. Az idejében és megfelelően elvégzett műtét után a beteg teljes gyógyulásra számíthat. Az áttétes esetekben ez a gyógyulási esély már messze nem ilyen kedvező – magyarázza a professzor, majd hozzáfűzi: a pajzsmirigyek teljes eltávolítását követően hormonhiány lép fel, ezt szintetikus úton előállított hormontabletták szedésével lehet megelőzni, amit a betegnek további élete során szednie kell. Az előrehaladott állapotú vagy késlekedve végzett műtét viszont megpecsételi a beteg sorsát.
– Hogyan lehet a rosszindulatú pajzsmirigygöböket idejében felfedezni?
– A nyakon minden, egy centiméternél nagyobb göb már tapintható. Igen megbízható a nyak ultrahangvizsgálata is, ami 4-5 milliméteres elváltozást is jelez. Ismerni kell azonban a pajzsmirigyrák kialakulásának rizikótényezőit. Csak egyetlen típusa, a medulláris öröklődik 25 százalékban. Ilyenkor családszűréssel az öröklött esetek korán felfedezhetők.
Mindenkit, akit gyermekkorában valamilyen bőrbetegség miatt kis dózisú röntgenbesugárzással kezeltek, nyaki ultrahangvizsgálatra kell küldeni. Kiderült, hogy az ilyen sugárterápia után 20-25 évvel az esetek nagy részében pajzsmirigygöbök keletkeztek, amelyek egy negyedében rosszindulatú daganat alakult ki