Kinek mondjam el?

Igazából egy jelentéktelen ügygyel kezdődött. Valamit megtiltottam neki, amire éktelen hisztit vágott ki. Amikor hazavittem, még mindig tartott a „haragszom rád”, ezért ahogy beléptünk a lakásba, anyjához rohant és azt kiáltotta: gonosz a nagymama! Rita pedig ahelyett, hogy megkérdezte volna, mi történt, nekem támadt: mit csináltál a gyerekkel?! Szó szót követett, végül kiutasított a házból. (A fiam nem volt otthon.) Persze hazarohantam, és elzokogtam a férjemnek, mi történt. Erre kijelentette: az én helyemben ő többé be nem tenné a lábát hozzájuk. (Hozzáteszem, ő nem a fiam apja, bár nagyon jóban van vele és a családjával.) Másnap bementem a fiamhoz, a munkahelyére. Ő úgy viselkedett, mintha semmi sem történt volna. Ez is nagyon bántott.
Két hónapig bírtam. Aztán karácsonyra meghívtak minket. Menyem nagyon melegen megölelt, megcsókolt. Gyönyörű ajándékot kaptam. Azóta helyreállt a régi rend, gyakran találkozunk, minden rendben. De nekem fáj, hogy nem hangzott el egy bocsánatkérő szó sem...
Üdvözlettel: Zsuzsa

Kedves Zsuzsa!
Vannak emberek, akiknek nehezen hagyja el a száját a bocsánatkérés. Úgy gondolják, mosollyal, öleléssel, ajándékokkal is meg lehet követni a másikat. Néha elég ennyi is, máskor meg kevés. Előrebocsátva, hogy természetesen csak az ön verziójából tudok kiindulni – úgy gondolom, hogy ebben az esetben Ritának valamit mondania kellett volna. De az is meglehet, hogy az a „kiutasítás” talán nem is szó szerint úgy hangzott el, ahogyan ön az elmérgesedett vita végén értelmezte, vagy tán a menye nem is úgy emlékszik rá, vagy éppen nem tudta, hogy közeledjen, vagy más háttere lehetett a kemény szónak. Ezt ma már nehéz lenne kibogozni. De talán nem is kell.
Ha meg tudja tenni, lépjen tovább. De ha mégis nagyon rágja belülről, akkor ki kellene beszélni. Amikor kettesben vannak, kedvesen, nyugodtan szóba hozhatja, ami fáj. Csak nehogy újabb vita legyen belőle! Amúgy meg minden családban vannak néha összeveszések, parázs viták, uram bocsá’, néha üvöltözések is. Ettől még nem dől össze a világ. Azt nagyon jól tette, hogy karácsonykor képes volt együtt ünnepelni a családdal. Ez mindnyájuk békülési szándékára utal, és ez a lényeg.
Üdvözlettel: