Szűrőstop?
A túl gyakori rákszűrés sem ajánlott – állítják skandináv kutatók. A rendszeres mammográfia nemhogy csökkenti, de növeli a mellrákos betegek számát – ezt a vitát provokáló dolgot állítja az angol orvosi folyóiratban megjelent cikk. Mindez nem azt jelenti, hogy maga a mammográfiás szűrés okozna betegséget! Inkább azt, hogy egészen kezdeti stádiumban is kimutatja az elváltozásokat, és így olyan daganatok esetén is elkezdik a kezelést, melyek később eltűnnének vagy nem fejlődnének veszélyes stádiumba. A meghökkentő elemzés szerint a később veszélytelennek bizonyuló daganatoknál jobb volna, ha ki sem derülnének. Az orvosi gyakorlat szerint ugyanis minden rákosnak titulált páciens esetén elkezdik a sokszor kínzó és hosszadalmas terápiát.
Ausztrál, brit, norvég és svéd behívásos rendszerű vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendszeresen mellrákszűrésen átesettek körében nagyobb arányban találtak rákos eseteket, mint azok közt, akik kerülték a mammográfiát. A kutatók sejtései szerint minden harmadik kiszűrt nőt túlzottan súlyos diagnózissal szembesíttek, ennek pedig testileg-lelkileg következményei lehetnek. A csöndes gyilkosnak nevezett rákra is igaz, hogy aki retteg a kórtól, félve figyeli szervezete jelzéseit, és túlzásba viszi a szűréseket, sokszor az aggodalmaskodással hívja elő a betegséget.
Mindez nem jelenti azt, hogy nincs értelme a tapintásos mellvizsgálatnak. A külhoni kutatók inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a rutinszerű, behívásos rendszerű mammográfia helyett az egészségügynek inkább azokra a páciensekre kellene koncentrálnia, akik nagyobb kockázatot hordoznak. Például azért, mert családjukban előfordult a mellrák. Sokan esküsznek rá: nemcsak a rákszűrések látogatására kéne buzdítani a nőket, de az egészséges életmódra és étkezésre, vagyis a kór megelőzésére is.
