Táplálékaink kémiai jellemzőiket tekintve lehetnek savasak, lúgosak (vagy bázikusak), illetve semlegesek – azonban a szervezetre gyakorolt hatásuk nemcsak kémiai természetüktől, hanem attól is függ, hogy miként bomlanak le az anyagcsere során. Szervezetünk működésének jellemzője, hogy minden téren harmóniára törekszik, és ezt az ideális egyensúlyi állapotot a kémhatás tekintetében a sav-bázis egyensúly biztosítja. De senki ne gondoljon valamiféle konszolidált nyugalmi helyzetre, mert egy állandóan változó folyamatról van szó, amelynek során szervezetünk a legstabilabb pH-érték megtalálására törekszik, mégpedig minden ízében. Mert a különböző szerveink és szöveteink sav-bázis aránya is állandóan változik, noha mindegyiknek megvan a maga pH-optimuma, és normális esetben csak bizonyos keretek között ingadozik. (A pH-érték a savak és a lúgok töménységének meghatározására szolgál. A pH-skála számai egytől tizennégyig terjednek, amelyen az egyes nagyon savas, míg a tizennégyes nagyon lúgos értéket jelöl. Hogy milyen érzékeny rendszerről van szó, jól mutatja, hogy a vér pH-ja csak 7,35 és 7,45 közötti értékeken tekinthető normálisnak, e fölött és alatt már rendellenesnek számít, ami orvosi kezelést igényel.)
De hogyan is kapott lábra a lúgosítás divatja? Abból az elméletből kiindulva, amely szerint például a környezetszennyezés, a rendszertelen életmód, a túl kevés, illetve a túl sok mozgás, a stressz, a nikotin, az alkohol, a koffein mind-mind savasítja a szervezetet. A krónikus túlsavasodás (acidózis) hatására pedig gyengül a létfontosságú szervek és az immunrendszer működése, s emiatt hamarabb megbetegszik az ember. A kimerültség, levertség, idegesség, nyugtalanság, a fokozott stresszérzékenység, a koncentrálóképesség csökkenése, az izom- és ízületi bántalmak megjelenése mind-mind acidózisra utaló jelek. Ugyanakkor az öregedés során, ha lassan is, de szintén savasodik a szervezet. Testünk egy ideig minden erejét beveti, hogy kiegyensúlyozza a rendellenességet, például úgy, hogy a működéséhez szükséges ásványi anyagokat, így a kalciumot, a magnéziumot a csontokból vonja ki, de egy idő után kimerülnek a tartalékai, ami már sejtszintű károsodáshoz vezet.
Napjainkban számos olyan bázikus termék kapható, amely az elsavasodás ellen hat. Ezekkel átmenetileg jót tehetünk, de a lényeget nem orvosoljuk – állítják a szakemberek. Mert a túlzásba vitt lúgosítás már csak azért sem jó, mert a szervezet ez esetben is harmóniára törekszik, és ellensúlyozni fogja a sok bázikus anyagot, ami pedig megterheli a szervezetet.
Testünk sav-bázis egyensúlyát lúgosító diétával állítsuk helyre, s ezt egészséges táplálkozással és életvitellel tartsuk fenn. Olyannal, amit a több mozgás, a több zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a mértéktartó vöröshús-evés, illetve testi-lelki kiegyensúlyozottság jellemez – hangsúlyozza Kuglosics Mónika dietetikus. Mindehhez azzal nyújtunk segítséget olvasóinknak, hogy rendszerbe szedtük élelmiszereinket.