A kövér embernek nem a teste, hanem a lelke éhes! Így segít fogyni a fényérzékeny malac

Az iparosodó Európában az anyák – a tradicionális női szerepeiket elhagyva – tömegesen kényszerültek dolgozni, és ételkészítő funkciójukat a XIX. század végétől az élelmiszermérnökök vették át. Az élelmiszergyártó cégek mondták meg a vásárlóknak, hogyan kellene optimálisan étkezni, így a modern ember egyre inkább marketingingerek hatására eszik, s nem azért, mert éhes – mondta Budapesten, a Lurdy-ház konferencia-központjában tartott előadásában dr. Forgács Attila.

Szerinte a fogyasztói társadalom leggyakoribb üzenete: „Egyed, vegyed, fogyaszd!” Akkor számít a jóléti társadalom tagja boldognak és sikeresnek, ha képes sokat fogyasztani. A gasztropszichológus szerint félrevezető, hogy az elhízást civilizációs betegségnek tartják.

A civilizáció legalább tízezer éves történet, míg a – tömeges – elhízás 50-100 évvel ezelőtt több hullámban bontakozott ki. A kiegyezés előtti közszereplők között például alig találni kövér embert. Fazekas Mihály Lúdas Matyi című műve eredeti kiadásának (1817) illusztrációjában a később kövérnek ábrázolt Döbrögi kimondottan csinos. Az Izsó Miklós által 1861-ben alkotott Csokonai-szobrot tíz éven át nem engedték felállítani a debreceniek, mivel botrányosan ösztövérnek tartották. Münchenbe vitték vastagításra, hogy olyan testes legyen, amilyennek egy „jó cívispógárnak” lennie illik.

A kiegyezés után jelentek meg a túlsúlyos közszereplők, például Deák Ferenc vagy még inkább Mikszáth Kálmán. Krúdy Gyula 1919-ben a Magyar hasak című írásában jelzi a társadalmi megítélés bontakozó változását a kövérekkel szemben: „A szép, kövér embereknek befellegzett.”

Konkrét bizonyíték, hogy a ’60-as években a Ruhaipari Tervező Vállalat termelési naplója jelezte a változó trendeket: a ruhaméretek egyre növekedtek a vásárlók fokozódó túlsúlya miatt. A villamosítás 1963-ban fejeződött be, a kanapéhoz szögező televízió, a felhalmozott

élelmiszert rejtő hűtőszekrény – hizlal. 1964-ben nyílt a Merkur vállalat, öt év türelemmel autóhoz juthattak honfitársaink, s aztán feladták gyalogos életmódjukat – de hozzájárult a kövéredéshez a Traubisoda, a Pepsi és a Coca-Cola megjelenése is 1967–1969 között.

A gasztropszichológus riasztó adatokat ismertetett. Az elmúlt 100 év összes egészségügyi törekvése ellenére a fejlett országokban egyre többen, mind fiatalabban és jóval inkább elhíznak az emberek. 2010-es adatok szerint egymilliárd túlsúlyos és további 475 millió elhízott felnőtt él a Földön. A rendszerváltást követően megduplázódott a magyarországi kövérek részaránya, ezzel az egyik legducibb néppé ettük magunkat.

A kövér embernek valójában nem a teste, hanem a lelke éhes – mondta előadásában dr. Forgács Attila. A fejlett társadalmak tömegei soha nem tapasztalják meg az éhezést, náluk elsődlegesen nem a fiziológiai éhségjelek motiválják az evést, hanem valamilyen egyéb lelki hajtóerő kielégítését szolgálják.

Az ember akkor is hajlamos válságevésre, amikor nincs ésszerű oka. Különösen így rögzült ez a mi kultúránkban. A magyar kollektív bölcsesség szerint, ha a kamra tele, jöhet a besenyő, a tatár, a török, a muszka, túl fogjuk élni. A magyar kultúrában a krízisek kezelése elsődlegesen az evésben merül ki. Ezt bizonyítják a kétnapos ünnepeket megelőző pánikvásárlások és a magyaroknak a kóroselhízás-rangsorban elfoglalt előkelő helye is.

Az internet ideális fórum a szektaképződésre, ott könnyen összejönnek a hasonló gondolkodásúak, hamar kiválasztódnak a rendszer „messiásai”. Akiket régen a kényszer, paranoia, dogmatizmus, szorongás, depresszió gyötört, most az evés környékén bukkannak fel, másrészről megjelentek a szélhámosok, a világmegváltók is.

Forgács Attila néhány évvel ezelőtt végigjárta az egyetem folyosóit, s a kukákból kiszedte a diákok által belehajigált újságokat, magazinokat, az azokban talált fogyókúrás hirdetéseket kivágta, beszkennelte – ám mivel a piacon hetente két-három új fogyókúrás vállalkozás jelent meg, abbahagyta. „Formatervező”, „negyvennyolc óra a tökéletes fogyásig”, „hat kiló hat nap alatt”, „30 napos zsírégetés helyett 24 órás fogyasztótapasz” – szólnak a megtévesztő szlogenek.

Az emberiség sosem volt olyan kövér, mint napjainkban. S ez a megállapítás minden új nap igaz lesz. Napi százkalóriás plusz táplálékbevitel – esténkénti nassolás – évente hat kiló súlytöbbletet eredményez. Ezt lefogyni – a reklámokban ismertetett megoldások helyett – hasonló technikával, azaz napi száz kalória bevitel megtagadásával és bevezetett további mozgással lehet. Az előadó szerint hatásos még a fényre érzékeny műanyag malac is, amelyik a hűtőszekrény kinyitásakor azt kiabálja: „Dagadék vagy, zárd be azonnal az ajtót!”