Baloldali gyermekvédelem: néhány héttel Varga Judit megrázó nyilatkozata után Magyar Péter már „reagálni képes rendőri egységeket” követel
mandiner.hu
Egyéves kor körüli gyerekeknél már megfigyelhető, hogy bizalmatlanok az akcentussal beszélőkkel szemben. Hároméves korukig nem foglalkoznak a bőrszínnel.
Kép: Gyerek játszik játék nagyszülő nagymama 2016.06.18 fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361
Háromévesnél fiatalabb gyerekeket vezetnek be egy szobába, ahol a testméretükkel arányos játékautót, csúszdát, ágyat találnak. Azonnal elkezdenek önfeledten játszani. Kis idő múlva átkísérik őket egy másik szobába, ahol ugyanazokat a játékokat találják meg, ám miniatűr változatban. Bármilyen meglepő, a kicsik nem veszik figyelembe a méreteket, megpróbálják bedugni a lábukat az apró játék autóba, szeretnének befeküdni az ágyba, amibe még egy nagyobb játék baba sem férne be.
Mielőtt elkezdenénk kuncogni a viselkedésükön, nézzük meg a felnőtteket: nem is hinnénk, de hasonló aránytévesztés figyelhető meg náluk is. Ha megmutatják nekik egy műanyag kés és egy simára csiszolt fémlap képét, majd megkérdezik tőlük, melyikkel szeletelnének fel egy almát, a legtöbben a műanyag kést választanák, miközben az teljesen alkalmatlan egy alma felvágására.
Azért választjuk mégis a műanyagot, mert számos társunkkal osztozunk az információn, hogy szeletelésre a kés való. A kísérletről a Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan tudás című előadás-sorozatának részeként hallhattunk, ahol az ELTE és a CEU Babalaborjában végzett, nemzetközileg elismert kutatásokról beszélgettek a szakemberek.
A felnőttek tudása is csupa rejtett rendszerrel van tele, s ennek a megismerése a pici gyerekek vizsgálatából is építkezik – mondta Pléh Csaba nyelvész-pszichológus. Nemcsak a 6-8 hónapos, de gyakran a 3-4 éves gyerekek sem tudják elmondani, mit miért csinálnak. A kognitív (megismerésen alapuló) pszichológusok ezért a gyerekek viselkedését elemezve következtetnek arra, mit tud, s azt vajon honnan tanulhatta meg egy kisgyerek.
A magyar szakemberek izgalmas megállapításokra jutnak a kísérleteknek köszönhetően. Például az egyikben gyerekeknek műanyag csőből kell kibányászniuk egy golyót, előtte természetesen megmutatják nekik, hogyan kell. A felnőtt apró gombócban végződő botocskával tolja ki a golyót a rejtekhelyéről, ugyanakkor a gyerekeknek két tárgyat kínál fel: olyan botot, ami hasonlít az általa használt eszközre, de a végén lévő gombóc kissé túlméretezett, ezért nem fér be a csőbe. A másik tárgy görbe bot, ami egyáltalán nem hasonlít az eredeti tárgyhoz, de ki lehet vele piszkálni a golyót.
A gyerekeknek csaknem a fele a hasonló külsejű, ám a csőbe nem illeszkedő tárgyat választja – de csak akkor, ha a demonstrátor az ő anyanyelvén beszél hozzá, miközben a feladatot mutatja. Ám idegen nyelven beszélő tanító esetén a gyerekeknek csak 30 százaléka próbálkozik a feladatra alkalmatlan eszközzel.
– Mások utánzása alkalmassá teszi az embereket arra, hogy gyorsan tanuljanak, viszont az így szerzett ismeretek rugalmatlanok, nehezen változtathatók – hangsúlyozta Csibra Gergely pszichológus, a CEU Kognitív Fejlődéstani Kutatóközpontjának vezetője.
Meglepő, de az akcentussal beszélők iránti bizalmatlanság nagyon korán, már az egyéves kor körüli
gyerekeknél is megfigyelhető. Hároméves korukig nem foglalkoznak azzal, ha valakinek eltérő a bőrszíne, viszont jobban hisznek a felnőtteknek, mint a saját szemüknek.
Király Ildikó kognitív pszichológus, az ELTE Babalaborjának vezetője is hangsúlyozza, hogy a kisgyerekek rugalmatlan és kitartó tanulással sajátítják el a tudást a felnőttektől, de a gyerekek reakcióit nem szabad összetéveszteni a felnőttek megérzéseivel: – Az akcentussal beszélővel szembeni bizalmatlanságnak a babáknál nincs köze az előítéletekhez. Csupán arról van szó: ha két lehetőség közül választhatnak, akkor nyilván azt részesítik előnyben, amelyikből „értelmes” információhoz juthatnak.
Ez teljesen egészséges döntés, hiszen így tudnak majd igazodni egy szokásrendszerhez, így érzik magukat biztonságban. De közben a másikat is figyelik, tesztelik, kialakul bennük a kételkedés, s fejlődik a mérlegelési képességük is. Képesek megkülönböztetni a kapott tudásanyagot, és sokrétűbb élményük lesz a világról.
mandiner.hu
metropol.hu
she.life.hu
mandiner.hu
haon.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
magyarnemzet.hu
nemzetisport.hu
origo.hu
ripost.hu