Mélyből a magaslatokba

Kortársai között mindig kicsit különc volt, de a betegség tipikus tünetei csak felnőttkorában jelentkeztek. Gyakorta tapasztalt dühkitöréseket, sokszor elhatalmasodott rajta az önbizalomhiány, néha öngyilkos gondolatok kísértették. A két diplomával és több szakmával (például művelődésszervező, kommunikációs szakember) rendelkező nő nehezen találta a helyét az életben, gyakran váltogatta a munkahelyeit. Dolgozott egyebek mellett multinacionális vállalatnál, éjszakai recepciósként és árurakodóként is.

Mindig kevésnek érezte magát a rábízott feladatokhoz, félelemmel töltötte el a mindennapos megfelelési kényszer; többször is az ideg-összeroppanás szélére sodródott. Egy­fajta kettősség élt benne: például a toborzási specialista munkakörében kivételes empátiával fordult a megváltozott munkaképességűek felé, azonban egyszerű hétköznapi dolgok – mint például a nyomtató használata – olyan pánikkal töltötték el, aminek kö­vet­keztében végül felmondott a munkahelyén.
Önként jelentkezett pszichiátriai kivizsgálásra 2015-ben, és borderline típusú személyiségzavart állapítottak meg nála. Megörült a diagnózisnak, mert végre megérthette, mi okozza az olykor szokatlan viselkedését vagy a visszatérő halálfélelmét. Később a gondolataiban azt is visszafejtette, melyik gyermekkori trauma váltotta ki nála a személyiségzavar kialakulását – erről nem szívesen beszél. Arról már inkább: a betegséggel való megbarátkozása sarkalatos pontja lett, hogy a szakkönyvek a legbonyolultabb személyiségzavar-típusként írják le a borderline-t, de ő mégsem érezte annak, sőt kifejezetten egyszerűnek és érthetőnek élte meg. Megfigyelte a saját hétköznapi érzéseit, reakcióit, önmaga belső működését, és papírra vetette a tapasztalatait. Három hónap alatt a munka mellett írta meg hiánypótló, személyes hangvételű dokumentumregényét. Hajtotta a bizonyítás vágya, illetve a tudat, hogy a világon (diagnosztizáltan) több mint 140 millió ember érez hozzá hasonlóan. A 2016-ban megjelent Én, a megbélyegzett című könyvet már háromszor kiadták, eddig csaknem négyezer példányban fogyott el.
A könyv a szakmai megközelítést nélkülözve, de annál nagyobb empátiával és őszinteséggel íródott. Carmen a kötetében egyedülálló módon a saját arcával, nevével vállalja a pszichiátriai kezelést igénylő betegséget. A személyes történetén túl az írás tartalmaz egy kilenc (idővel 13-ra bővített) kérdésből álló önbecslő tesztet, melyet szakmai berkekben is használnak. Az ezt kitöltő megtudhatja, valós lehet az addig csak sejtett betegsége, s mihamarabb orvoshoz kell fordulnia. A könyv megszületése óta eltelt hét év alatt mintegy 1700 levelet kapott. Naponta többen keresik meg a betegséggel kapcsolatos kérdéssel, tanácskéréssel, vagy csak azért, hogy megosszák vele: a soraival megmentette az életüket. A borderline hazai nagykövete megtisztelőnek érzi a felé áradó bizalmat. A magára vállalt szerepkör egyben teher is számára, mert hatalmas felelősséggel jár, s nem utolsósorban félelmet is érez miatta, hiszen ő maga is küzd a mentális problémával.
Ennek ellenére rendíthetetlenül tesz azért, hogy a társadalom végre felfigyeljen a sokakat érintő betegségre, és az eddiginél emberibb módon kezelje. 2021-ben létrehozta a Borderline Tehetségekért Alapítványt, hogy még több érintettnek segítsen boldog, teljes életet élni. Neki köszönhetően működik a kifejezetten e mentális problémával foglalkozó honlap border­line­alapitvany.hu címen. A jó ügyért folytatott harca szinte főállásban kitölti minden napját.
A hozzá intézett tömérdek levélből táplálkozva született meg Szeretetlenek című második írása. Ebben 1700 ember kendőzetlen őszinteséggel megfogalmazott története a borderline személyiségzavarról valós képet formál, ami a világon még semmilyen formában nem jelent meg. A saját és a mások tapasztalatából merítve leírja négy hétköznapi kompetenciának szükségességét is, amellyel a betegség kezelhető lenne – az egyik a kontrollszemély megléte. Nos, jelenleg nincs olyan kiadó, amely vállalná az írása megjelentetését, miként egyetlen sorstársa sem, aki hozzá hasonlóan az arcát adná a közös ügyért. A harcában egyedül van, és a betegség miatt nehezen bírja a hátán cipelni az olykor reménytelennek tűnő küzdelem terhét.
Teendő akad bőven. Szeretne nemzeti napot a betegségnek, ám a legnagyobb lépést most első könyve nemzetközi kiadása jelentené, amellyel még többek életét segíthetné. Ebben támogatást vár, legyen szó kiadói kapcsolatról, műfordítóról, aki szívesen foglalkozna az idegen nyelvre átültetéssel, vállalkozó üzletemberről, aki felkarolná a segítő törekvést. Igyekezetének hatalmas eredménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az ügy mellé állt, dr. Harangozó Judit pszichiáter és dr. Keresztes Zoltán pszichoterapeuta támogatja őt.
De még többekre lenne szükség ahhoz, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedők túlélhessék a betegséget. Erőt, önbizalmat, felismerést, talán megoldást is adhatna a Szeretetlenek. Azonban a kiadá­sáig még sok akadállyal kell megküzdenie Carmennek. Jelenleg úgy érzi, talán a lapunknak adott interjú az utolsó alkalom, amikor a betegségéről beszél a világnak…