Sok fejfájást okoz

A fejfájás az egyik leggyakrabban előforduló panasz. Néha más betegség tüneteként jelentkezik, de léteznek úgynevezett elsődleges fejfájások. Ezek önálló kórképek, tehát nem áll más egészségügyi probléma a háttérben. A migrén is ilyen, elsősorban genetikailag meghatározott, azonban a külső, környezeti tényezők (például az időjárás-változás, a stressz, bizonyos ételek fogyasztása vagy a menstruációs ciklus hormonális változásai) provokálhatják a rohamok kialakulását.

Annak ellenére, hogy a növekvő egészségtudatosságnak köszönhetően egyre több esetben derül fény a migrénre, ez továbbra is aluldiagnosztizált betegség. A páciensek nem mindig fordulnak orvoshoz, így nem kerül sor sem a diagnózisra, sem a visszatérő, kínzó fejfájás kezelésére.
– A migrén az eltérő gyakorisággal jelentkező, jellegzetes ro­hamairól könnyen felismerhető. A fej­­fájás jellemzően féloldali, lüktető, közepes vagy erős intenzitású, ami típusos esetben négytől hetvenkét óráig tart. Kísérő tünet lehet a fény-, hang- és szagérzékenység, a hányinger, a hányás. Az esetek csaknem negyedében aurás migrén áll fenn, ami azt jelenti, hogy átmeneti, neurológiai eredetű panaszokkal, például látászavarral kezdődik a roham – osztja meg velünk dr. Párdutz Árpád egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának munkatársa. – Akad, aki évekig egy rosszullétet él meg, de előfordulhat, hogy havonta vagy akár hetente többször jelentkezik a mindennapi tevékenységet korlátozó migrén. A fizikai aktivitás – például a lépcsőzés, a cipekedés – kifejezetten rontja a betegek állapotát. A pá­cien­sek arról számolnak be, hogy a rohamot többnyire besötétített szobában, pihenéssel tudják átvészelni.
A migrén jóindulatú betegség abból a szempontból, hogy az életet nem veszélyezteti, hosszabb távú következménye általában nincs. Az életkor előrehaladtával az érintett állapota többnyire javul, vagy a probléma magától megszűnik. Azonban az egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló rosszullétek következtében, illetve a különféle fájdalomcsillapító szerek rendszeres szedése miatt a fejfájás krónikussá válhat. Az akár több évtizede fennálló, elhanyagolt migrén enyhítése, kordában tartása pedig már jóval nehezebb feladat, mint a kevésbé előrehaladott betegállapot kezelése.
– Minden olyan esetben, amelynél a rendszeresen visszatérő fejfájás hatással van az érintett életminőségére, továbbá, ha a probléma régóta fennáll, érdemes orvoshoz fordulni. Nincs két egyforma fejfájás, és két azonos típusú rohamot is másként élhetünk meg, ezért szükséges a szakszerű, egyénre szabott kezelési mód megválasztása – hangsúlyozza dr. Párdutz Árpád. Segítséget kérhetünk országszerte harminc fejfájáscentrumban, illetve a neurológiai szakrendeléseken. Emellett a betegségről hasznos információkat találunk a Magyar ­Fejfájás Társaság működtette fejfajaskisokos.hu oldalon is.
Egyeseknél a betegség enyhítésére többnyire hatékonyan alkalmazhatóak a recept nélkül kapható hagyományos fájdalomcsillapítók, de léteznek a migrénre kifejlesztett speciális gyógyszerek is. Amennyiben ezek hatástalanok, vagy túl sokat kell beszedni belőlük az állapotjavulás érdekében, illetve az életmódbeli tényezők változtatása (így bizonyos ételek, például a vörösbor vagy a tartósítószert tartalmazó élelmiszerek kiiktatása) sem vezet eredményre, akkor megelőző gyógyszeres terápiát javasolnak a betegnek.
Rohamterápiát akkor alkalmaznak, amikor a migrénes fájdalom kezdődik. Ez esetben a cél a fejfájás és az azt kísérő tünetek mielőbbi megszüntetése. A másik módszer a megelőző kezelés, amely által ritkítani próbálják a rohamok számát és csökkenteni az erősségét. Emellett a kiegyensúlyozott életmód fenntartása, az elegendő alvás, a kevesebb stressz általános jó tanácsként a fejfájásbetegség esetében is érvényes.