Ítélkezni könnyű, lefogyni nehéz

Az elhízás (obezitás) következményei súlyosak mind az egyén, mind a közösség és az egészségügyi ellátórendszer számára is. A népegészségügyi krízis hazánkat kiemelten érinti, hiszen az elhízással élő felnőtt lakosság aránya Magyarországon a második legnagyobb az EU-ban (közel 24%), tehát összességében nagyjából 2,5 millió magyar él jelentős súlytöbblettel (30 feletti BMI-érték). 

Testpozitivitás, elfogadás, soványságkultusz – az ideális testsúly megítélése elég gyakran változik az aktuális trendeket és médiaüzeneteket követve, azonban az obezitás ezen jelentősen túlmutat. Az elhízás közel 200 másik krónikus betegség kialakulásához is hozzájárulhat, mint például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség, emellett pedig legalább 13 különböző típusú rosszindulatú daganatos elváltozás kockázati tényezőjeként is ismert. A pluszkilók súlyos terhet jelentenek a mozgás­szerv­rend­szer­nek is, ami számos, akár fogyatékossággal járó megbetegedést okozhat. Az egészségkárosító szövődmények között kiemelt helyet kap a 2-es típusú cukorbetegség, mely szintén népbetegségnek számít. 

– Hazánkban mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, és az inzulinrezisztencia előfordulása is egyre gyakoribb, melyet a 2-es típusú diabétesz előszobájának is tekintenek. Az érintettek száma drámai mértékben nő, ami nagyban köszönhető életmódunknak; a mozgásszegény mindennapoknak és az energia­gaz­dag táplálkozásnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az inzulinrezisztencia nem oka, hanem következménye az elhízásnak” – mondta el a beszélgetésen dr. Hosszúfalusi Nóra, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára. 

A túlsúly nem csupán a test állapotát befolyásolja negatívan, hiszen az érintettek döntő része romló mentális és érzelmi jóllétet is tapasztal a pluszkilók következményeként, és ha ez nem lenne elég, szégyenérzettel és bűntudattal, ítélkező pillantásokkal, olykor kirekesztéssel is küzdeniük kell. 

De vajon tényleg csak jellemgyengeség lenne az obezitás? Korántsem! A szakértők hangsúlyozták, hogy a kilók szaporodását számos körülmény befolyásolhatja, többek között genetikai tényezők, természeti és mesterséges környezeti hatások, sőt, még az egyén lelki egészsége is. Ezért az elhízás gyakran túlmutat az egyén kontrollján, és ez megnehezítheti a fogyás elérését és fenntartását. A lényeg, hogy tenni kell ellene. 

– A legtöbb elhízott ember számára az életmód (étrend, testmozgás) megváltoztatása önmagában sokszor nem eredményez elegendő és tartós fogyást: egy elemzés rámutatott, hogy 5 év után a kutatásban részt vevők az eredeti test­tö­meg­csök­kenésnek mindössze 23,4 százalékát tudták megtartani. A küzdelmet azonban nem szabad feladni, hiszen már a kis mértékű testtömegcsök­kenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődményeket és javíthatja az életminőséget – hangsúlyozta prof. dr. Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora. 

A megelőzéssel és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztés, illetve a stigmák lebontását célzó társadalmi edukáció mellett az egészségügyi ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek kezelése is fontos lenne az obezitás leküzdésében. A probléma rendszerszintű: egy 50 országra kiterjedő felmérés során az érintett betegek arról számoltak be, hogy akadályokba ütköztek a beutalók megszerzésénél, és a számukra kínált terápiás lehetőségek hiányát is megtapasztalták – vagyis a negatív előítéletek nagyban befolyásolják az elérhető ellátás minőségét. Ugyanakkor az, ha az elhízással élő páciensek magukra maradnak az ideális(abb) testsúly eléréséért folytatott küzdelemben, az nemcsak számukra jelent óriási hátrányt, hanem az egész közösség és az egészségügyi intézményrendszer számára is. 

A becslések szerint ugyanis az elhízás 2035-ig évente több mint 4 ezermilliárd dollárba kerülhet a globális gazdaságnak. Hazánkban az obezitáshoz kapcsolódó költségek összességében elérhetik a GDP 3 százalékát, ami nagyságrendileg évi 1400 milliárd forintot jelent – vagyis a túlsúly egyben komoly gazdasági teher is. Égető szükség van tehát az elhízásbeteg­ség időben történő diagnosztizálására és a hatékony, bizonyítékokon alapuló, hosszú távú ellátásra, amely megelőzheti a kapcsolódó szövődményeket is. A komplex és korszerű terápiás protokollok ma már magukban foglalják az életmód-terápiát, de szükség esetén különböző gyógyszeres kezeléseket és műtéti beavatkozásokat is. A szemléletváltás sürgető, hiszen Magyarországon az obezi­tással küzdők aránya évről évre nő, ráadásul egyre több és fiatalabb érintett van, így ha nem lépünk időben, egyre súlyosbodó következményekkel kell számolnunk – hívták fel a figyelmet a szakemberek.