Lélegezzenek fel a lábaink!

A gyermekek 98 százaléka egészséges lábakkal jön a világra. Szinte mindannyian teli talpas párnácskákkal, vagyis lúdtalppal születünk. Körülbelül hatéves korra kell felemelkednie a laterális, a hosszanti és a harántboltozatoknak. Ha ez nem történik meg, számolni kell az esetleges szövődménykockázatokkal. Gyakran a kisiskolás korban végzett vizsgálat során a védőnő veszi észre a talp valamely elváltozását, például a bedőlt bokát, a benőtt körmöt a nagylábujjon. Szakmai szabály szerint, ha nincs azonnali kezelést igénylő elváltozás, akkor a deformitásokat először meg kell próbálni tornával helyrehozni, hogy a láb izomzata megerősödjön, boltozata természetes módon felemelkedjen. Amennyiben féléves kontroll után nem tapasztalható állapotjavulás, javasolják a gyógyászati célú talpbetét használatát. 

A lúdtalp, a boka és a harántboltozat-süllyedés kialakulása többnyire veleszületett problémára vagy öröklött genetikai jegyre, izomgyengeségre vezethető vissza. Továbbá gondot jelenthet, ha a gyermek – saját akaratából, vagy azért, mert a szülő sietteti – idő előtt feláll. Hirtelen magasság- vagy súlynövekedés is okozhatja az elváltozásokat. Tapasztalom, hogy a fiatalok, akik intenzíven sportolnak, nem szánnak elég időt az edzés utáni nyújtásra, lazításra, amely következtében az Achilles-ínszalag befeszül, és gyulladást idéz elő – mesél az ok-okozati összefüggésekről dr. Csereklye Andrea talpbetétekkel foglalkozó szakember, a Kistarcsán és Zuglóban működő Bico­Med Egészségközpont alapítója. 

Erős igénybevétel, illetve rossz cipőválasztás szintén okozhat panaszokat. A lábat pontosan körülölelő cipők helyett szabványtermékeket viselünk, amelyek gyakran szorítják, dörzsölik, elnyomják azt a természetes pozíciójából, belső kiképzésük nem biztosítja a talp szükséges alátámasztását – taglalja a szakember, majd egy érdekes ténnyel folytatja: – Mezítláb járáskor a fű, a puha föld, a homok megtámasztja a talp boltozatos íveit. Ellenben a kemény járólapról csillapítás nélkül verődik vissza a lépés ütközésének ereje, mely a boka-térd-csípő útvonalon át egészen a gerincoszlopig eljut. 
Azért is szükséges már gyerekkorban megfogni a felmerülő lábproblémákat, hogy útját álljuk a későbbi szövődményeknek, például a bütyök vagy a kalapácsujj kialakulásának. Az említett két deformitást a harántboltozat süllyedése idézi elő. Ennek jellegzetes tünete a bőrkeményedés, amelyet hiába szüntetünk meg, újra és újra visszatér. Felnőttek gyakran térdfájdalommal keresik fel a szakorvost. Amennyiben az nem sérülés vagy kopás miatt alakul ki, akkor a háttérben gyakran bokasüllyedés áll, amely miatt a szalagok megfeszülnek, és a térd próbálja kompenzálni az elváltozást. 

Vájt láb (a lúdtalp ellentéte) általában a néptáncot, ritmikus gimnasztikát végzőknél jelentkezik annak következtében, hogy a terhelés főleg a harántboltozatra és a sarokra helyeződik, ezért a lábháti inak, izmok megfeszülnek. A köznyelv úgy is nevezi, hogy „magas a rüsztje”. Jellemző a sarkantyúnak vagy a sarokfájdalomnak nevezett probléma, amely esetében az Achilles-ín terhelt. A teljesen lapos talpú tornacipők, papucsok viselése szintén előidézheti az előbbi panaszt. Gyakran előfordul, hogy a testsúly teherviselése nem egyenletesen oszlik el a két lábon, ezt kiválthatja egy oldalra nehezedő teher cipelése, gerincferdülés vagy a lábak hosszúságának eltérése is. 

– A talpdeformitásból eredő elváltozás és kísérő fájdalom végighúzódik az egész testen – magyarázza dr. Csereklye Andrea. – Adott esetben egy bokasüllyedést úgy kezd kompenzálni a szervezet, hogy a kislábujjnál az előlábrészt fokozatosan kifelé fordítja. A térd megpróbálja visszahúzni a bedőlt bokát, és a feszültség átsugárzik a csípőre, a gerincre, sőt, a páciensek gyakran a lapocka egy pontját jelölik meg a lüktető, szűnni nem akaró fájdalom helyéül. A tünetekkel sokan gyulladáscsökkentő terápiára járnak, pedig aligha akad egyszerűbb és hatásosabb megoldás a gyógytalpbetét-viselésnél. 
Jó hír, hogy napjainkban könnyen hordható, az egyén lábához igazított talpbetétek készülnek, amik a szükséges alátámasztásoknál kemények, a többi részen puha-könnyed érzetet nyújtanak. Az úgynevezett podoszkóppal végzett talp­nyo­más­vizsgálat kimutatja a boltozatok elmozdulásának mértékét, és azt is, hogy hová terhelődik a súly az egyenletes elosztás helyett. Ezen információk alapján készül el az egyedi gyógytalpbetét. A megfelelő alátámasztás tehermentesíti az eddig rosszul terhelt talpcsontokat, ízületeket, ínszalagokat, izmokat, ennélfogva az érintett területek regenerálódhatnak, megerősödhetnek, lábaink fellélegezhetnek. 

A korrekciót elősegítő talpbetétet kezdetben naponta fél-egy órát szükséges viselni, majd fokozatosan kell emelni a hordás időtartamát napi 8-10 órára. A láb deformitásától függően a gyógyászati eszköz használata nem minden esetben kellemes érzés, hiszen a testnek vissza kell szoknia a helyes tartáshoz. Ellenben megéri az erőfeszítés, hiszen a jellemző fájdalom – a páciensek visszajelzései alapján – már három hét után jelentősen enyhül, megszűnik. Azonban tekintve, hogy a probléma hosszú évek alatt alakult ki, tényleges javulás általában fél év múlva várható a szakemberek által előírt talpbetétviselés mellett, illetve kiegészítve azt a szükséges lábtornával, nyújtó- és lazítógyakorlatokkal.