Nem csak a korral jár

Visszere mindenkinek van. De nem kell megijedni, ez teljesen természetes. Vénáinknak, vagy más néven visszereinknek kritikusan fontos szerepe van a testünkben, hiszen elszállítják a hajszálerek felől a szív és a tüdő felé az „elhasznált”, szén-dioxidban dús vért. Ez később újra oxigénnel dúsul és eljut a sejtekhez, szövetekhez. Ha ezek a vénák elégtelenül működnek, visszérbetegségről beszélünk. Genetikai és hormonális tényezők, a súlyfelesleg és a mozgásszegény életmód is erősítik a vénás betegségek kialakulásának kockázatát. 

A visszérbetegség napjainkban krónikus népbetegségnek számít, a hazai felnőtt lakosság közel felét érinti, többségükben a hölgyeket. Elmondhatjuk azt is, hogy már nem csak „a korral jár”: minden negyedik beteg 30 éves kora előtt észleli az első tüneteket. A Servier kutatóintézet által támogatott nemzetközi tanulmányból kiderül, hogy ugyan a megkérdezettek kétharmada tapasztalja a visszérbetegségre jellemző panaszokat, mégis csak töredékük veszi komolyan, jellemzően akkorra már fájdalmaik is vannak. Problémáik ellenére a válaszadók mindössze 15 százaléka tartja magát visszérbetegnek – írja a medicalonline. 

A betegséget sokan csak akkor észlelik, amikor már jól látható vagy érezhető jele van. A kidudorodó, sokszor lilás-kékes színű vénatágulatok mellett jellemzően nehézláb-érzés, duzzanat, valamint a vénák mentén, vagy a lábszár alsó felén jelentkező fájdalom kíséri. Emellett jelezheti bizsergés vagy zsibbadás, lábfeszülés, viszketés, éjszaka pedig lábgörcs. A fájdalom és a tünetek súlyosbodása döntő szerepet játszik abban, hogy az érintettek orvoshoz fordulnak-e, vagy elhanyagolják a problémájukat. Sokan az internetről tájékozódnak, és – gyakran tévesen − úgy gondolják, tisztában vannak vele, hogy mit kell tenniük a tünetek enyhítése érdekében. 

„Kezdetben csak esztétikai problémák, seprűvénák, majd lábszárgörcs, később visszeresség, és idővel akár mélyvénás trombózis vagy lábszárfekély is lehet a következménye a kezeletlen visszérbetegségnek – mondja el dr. Bihari Imre érsebész. – Problémának tartom, hogy az emberek alulinformáltak, mert kevés szó esik a megelőzésről a közbeszédben. Fontos hangsúlyozni, hogy életmódváltással, a tünetek kezelésével a súlyos szövődmények és a megterhelő beavatkozások mind elkerülhetőek.” 
Gyógyszeres kezeléssel jelentősen javítható a vénák állapota. Injekciós szkleroterápiára, lézeres kezelésre, szükség esetén a visszér műtéti megoldására, a meggyengült, kiöblösödött érszakaszok kiiktatására, eltávolítására is sor kerülhet. 

A visszérbetegség korai kezeléséhez otthoni gyógymódokkal és életmódbeli változtatásokkal is nagyban hozzájárulhatunk. Ezek az egyszerű módszerek segítenek a visszértágulatok megelőzésében, illetve lassítják a már fennálló betegség terjedését. A mozgás, akár egy könnyű séta is erősíti a láb vérkeringését, ezenkívül végezhetünk kifejezetten visszeres lábra tervezett tornagyakorlatokat. Megfelelő diéta segítségével tanácsos megszabadulni a pluszkilóinktól, hiszen így nagy nyomástól szabadíthatjuk meg a lábainkat. Érdemes odafigyelni a megfelelő sóbevitelre is, hogy megelőzzük a vízvisszatartást. Ha visszérbetegségben szenvedünk, ne esztétikai, hanem inkább kényelmi szempontok szerint válasszunk magunknak cipőt. A hölgyek tegyék félre a magassarkút, és a férfiak se válasszanak túl szűk lábbeliket. Annál, aki állómunkát végez és egész nap a lábát terheli, szintén elengedhetetlen a lábszár izmainak gyakori mozgatása, mert azok könnyen és gyorsan befeszülnek, idővel begörcsölnek. A munka végeztével érdemes tudatosan időt szánniuk lábuk pihentetésére, felpolcolására. Egy frissítő lábmasszázs vagy egy váltott hideg-meleg vizes zuhanyozás is csodát tud tenni a megfáradt lábakkal.