Mit jelez a zsibbadás?
Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadásnak többnyire egyszerű oka van: olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban gyakran ébredünk zsibbadásra, fontos utánajárni a kiváltó oknak.
Kép: Ahhoz, hogy kiderítsük, mi áll a panasz hátterében, többféle vizsgálatot is érdemes elvégezni, Fotó: Garna Zarina, Forrás: Shutterstock
Őseinknek számos előnye származott abból, hogy két lábra álltak – például szabaddá váltak a kezeik a tevékenységekhez – ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek többek közt a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat még alvás közben is fennáll, amikor a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére – magyarázza dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa. Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás.
Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések.
A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának – foglalja össze Para doktor.
Néha komoly ok is kiválthatja a zsibbadást. Ha például csak az egyik oldalon jelentkezik, és emellett érzészavar, az arc ugyanazon oldalának „leesése”, beszédzavar, zavart gondolkodás is mutatkozik, akár stroke is állhat a háttérben, ilyenkor mentőt kell hívni! Amennyiben pedig a zsibbadást erős fejfájás, eszméletvesztés, zavartság, légszomj kíséri, annak is utána kell járni, nem agytumor okozza-e a tüneteket.
– Ahhoz, hogy kiderítsük, mi áll a panasz hátterében, többféle vizsgálatot is érdemes elvégezni – ismerteti dr. Para Szabolcs. Ezek közé tartozhat az MRI és a CT, amelyekkel az agyról szerzünk képet, laborvizsgálatokkal pedig ellenőrizhetjük például az elektrolitszinteket, a vesefunkciót, a vércukorszintet, a B12-vitamin és a TSH hormon szintjét is. Mindezek azért fontosak, mert a zsibbadás oka lehet például akár krónikus vesebetegség, B12-vitaminhiány vagy pajzsmirigy-alulműködés is, illetve a neuropátia egyik leggyakoribb okozója a cukorbetegség. Nem ritkán az derül ki, hogy neurológiai háttere van a kéz- és lábzsibbadásnak.
– Ha megvan a pontos ok, annak megfelelően kell elrendelni a kezelést, amely sokszor sajnos nem oki, hanem tüneti jellegű. Ez azt jelenti, hogy bizonyos betegségek nem gyógyíthatók, „csak” kezelhetők, szinten tarthatók, tüneteik csökkenthetők, de ennek jelentőségét nem szabad lebecsülni – hangsúlyozza Para doktor.
– Egyáltalán nem mindegy, hogy egy krónikus betegséggel élő személy milyen minőségben éli a napjait, már csak ezért is érdemes az éjjeli kéz- és lábzsibbadás miatt segítséget kérni.
