Buga doktor üzeni
Csuklasz? Bizonyára emlegetnek – gyakran így „vigasztaljuk” a kellemetlen állapottól szenvedő embert. Vajon miért csuklunk és hogyan mulaszthatjuk el? Dr. Buga László, az ország „Buga doktora” a maga sajátos módján adott választ a sokakat izgató kérdésre.
Kép: Mindenki másként kezeli: ijesztgetéssel, levegő-visszatartással, vízivással, Fotó: Nicoleta Ionescu, Forrás: Shutterstock
A tudomány mai állása szerint a csuklás a szervezet számára haszontalan jelenség. Jó esetben csak egy-két pillanatig bosszant, máskor pedig órákig, de előfordul, hogy napokig is tarthat. Utóbbi esetben már akár a háttérben álló rendellenességre, betegségekre is lehet gyanakodni ilyenkor, s a csuklás eredete mindenképp kivizsgálást igényel.
De mi is okozza tulajdonképpen?
Lássuk, mit írt erről Buga doktor 1955 augusztusában állandó rovatában, a Szabad Földben. Ismeretterjesztő cikkét egy sztorival kezdte: „Betévedtünk a múltkor a karcagi kocsmába, a pultnál egy vidám ember állt. Kedvesen megkérdezte, hogy mit iszunk, közben nagyokat csuklott, azután szerényen megjegyezte:
– Úgy látszik, hogy valahol…hukkk… emlegetnek."
Kezdjük azzal, hogy nem azért csuklott, mert emlegették – oszlatja el a félreértést dr. Buga László. A csuklás a rekeszizom akaratunktól függetlenül fellépő rángógörcse, ami amiatt a levegő gyorsabban tódul a tüdőbe, és mivel a hangrés is szűkül, létrejön az ismert jellegzetes, zökkenő hang.
Kétféle csuklást ismerünk. Az egyik egészséges embereknél is gyakori, és rendszerint valamilyen izgalom, szokatlan inger következménye. Erős, hangos hahotázás, féktelen nevetés, zokogó sírás vált ki gyakran csuklást. Mindez ugyanis megzavarhatja az egyenletes légzést, és görcsöt okoz a rekeszizomban. (Manapság a stresszt és a hőmérséklet-változást is a kiváltó okok közé soroljuk.)
A gyomor és a belek izgalma is válthat ki csuklást – folytatja a doktor. Így ha valaki száraz kenyeret eszik anélkül, hogy inna, könnyen csuklani kezd. Van, akinél az erős paprika vagy az erős pálinka idéz elő kellemetlen csuklást. A részeg ember csuklása is ilyen izgalom következtében áll elő. Ezekben az esetekben a csuklás nem jelent betegséget, csak izgalmat.
Azonban ha a csuklás kifejezetten sokáig, akár napokig tart, vagy gyakran visszatér, érdemes kivizsgáltatni azt, mi lehet az oka, mert jelezheti az idegeket ingerlő elváltozásokat és betegségeket, mint a tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, reflux, nyelőcsőfekély, szívburokgyulladás, szívinfarktus. De lehet a háttérben májbetegség, epegyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás is, vagy akár a rekeszizom környékén elhelyezkedő daganat. Csuklást előidézhetnek még az idegrendszer különféle megbetegedései is, de okozhatja megváltozott vérösszetétel is, amit például alkoholizmus, veseelégtelenség, cukorbetegség vált ki. Ha a vizsgálatok az előbbieket nem magyarázzák, gyanakodhatunk pszichés eredetű okokra is – minderről már a benu.hu internetes oldal világosít fel bennünket.
„Sok olyan tippet kapunk csuklás esetén, melyek csak szokások, ám nem működnek. Ami viszont valóban hasznos lehet, az az, ha néhány légzési ciklust kihagyunk, és a levegőt benntartjuk, vagy papírzacskóba lélegzünk. Ez azért működik, mert a magasabb vér-szén-dioxid-érték gátolja a rekesz aktivitását. Jó lehet még a gyors vízivás, vagy jégdarab, esetleg száraz kenyérdarab lenyelése, illetve a térdek mellkashoz szorítása. Utóbbi a rekeszizmot ingerli. A megijesztés pedig azért válik be, mert a csuklás ritmusától eltérő fázisban vált ki belégzést."
Buga doktor ezekkel a tanácsokkal látta el az olvasóit 70 évvel ezelőtt, a csuklás elmulasztására pedig azóta sem születtek újabb, hathatós praktikák. Cikke végén azon elmélkedik lapunk orvosi rovatának szerzője, hogy mit is kellett volna tennie azzal a csukló, vidám emberrel ott, a karcagi kocsmában.
Rá kellett volna ijeszteni?
Lehet! Főleg úgy, hogy ne adjanak neki több szeszes italt – jut el a megoldásig.
Zsoltár és galambvérA hazánkban is elterjedt, a térségben (Európában és Ázsiában is) legerősebben élő babona szerint, ha csuklik az ember, akkor emlegetik valahol, vagy hiányzik valakinek. S amikor erre a különös figyelemre már ráununk, akkor úgy tudunk megszabadulni a görcsöktől, ha kitaláljuk, ki lehet az, aki ennyit gondol ránk. Az sem mindegy, hány órakor csuklunk. Az 1900-as években Erdélyben még naptárat is vezettek, amely megjósolta, hogy az adott napszakhoz tartozóan pontosan mit is jelent a rekeszizom szokatlan viselkedése. E szerint ha reggel 8.30 és 9.00 között csuklunk, szerencsénk lesz, délután egy és fél kettő között egy váratlan sétára számíthatunk, este héttől megkérik a kezünket, fél kilenctől viszont valaki meg fog haragudni ránk – írja a divany.hu. Az ördögi csuklástól való megszabaduláshoz helyenként ijesztő szokások társultak. Például, ha a delikvens meg akart szabadulni a gonosztól, három lépésben kellett ezt megtennie: először is gyógynövényes kenőcsöt kellett készítenie, aztán kereszteket vetnie, végül pedig elénekelni egy zsoltárt. Egy másik elképzelés szerint az illetőnek a jobb mutatóujján elhelyezett nyállal a bal cipője orrán kellett keresztet rajzolnia, majd visszafelé elmondania a miatyánkot. Világszerte születnek további elképesztő megoldások: a filippínók úgy kezelik a csuklást, hogy letépnek egy kis papírtörlőt, megnedvesítik, majd a homlokra helyezik. Latin-Amerikában ugyanerre esküsznek, de ott az anyag csakis piros színű lehet. Nyugat-Írország egyik kedvenc csuklás elleni gyógyszere a vizualizálás: az illetőnek el kell képzelnie egy kék mezőben legelésző zöld tehenet. A norvégok szerint három korty vizet kell inni egy olyan pohárból, amibe előtte éles kést dobtak. Hasonlóan „hasznos” praktika még egy szál kapor elrágása, a hajszálak közé helyezett szalmaszál, esetleg – ahogy a középkorban javasolták – egy korty friss galambvér. |
Tollforgató orvosBuga László 1906-ban Ebeden, egy Esztergomhoz közeli falucskában, a helybéli néptanító fiaként látta meg a napvilágot, eredeti családneve Bukovszky volt. Eszes, rakoncátlan gyerek hírében állt, feljegyezték róla például, hogyan „repült” le a háztetőről egy mosóteknőben, amelyre propellert szerelt. 1938-ban szerezte meg orvosi diplomáját Szegeden. Első munkahelye a szülőfaluja melletti Muzsla volt, ahol a II. világháború alatt körorvosként tevékenykedett. Később Magyarország számos pontján dolgozott, mígnem Budapesten, a VII. kerület higiénikus főorvosaként vonult nyugdíjba. Nemcsak gyógyított, de írt is: 26 könyvben és számtalan cikkben adott hasznos tanácsokat az egészséges életmódról. A rádió hallgatói és újságolvasók generációi számára volt ismerős a neve, hiszen több évtizeden át válaszolt a kérdéseikre. Minden lehetőséget, csatornát felhasznált ehhez az ismeretterjesztő munkához: újságokban (köztük a Szabad Földben) jelentette meg egészségvédő írásait, előadó körutakat szervezett, parányi kultúrházakban összegyűlt falusiaknak mondta el könnyen érthető, népszerű formában a jó tanácsait, később évtizedekig a rádióban jelentkezett rendszeresen. Az egész nemzet ismerte és tisztelte, mint az egészségügyi felvilágosítás úttörőjét. „Buga doktor? Az nincs is, az csak ki van találva” – mondta egyszer róla egy tanyasi parasztember. Valóban, a magyar egészségügyi ismeretterjesztés meghatározó alakja olyan ember volt, akit, ha nem lett volna, ki kellett volna találnia valakinek. Munkáját áthatotta az emberek iránti tisztelet és elkötelezettség. Szavai ma is időszerűek: „Az egészség nemcsak az orvos dolga, hanem mindannyiunk felelőssége.”  |
